Rossz idő vs. jó hangulat

¶  Sziasztok!:) Ez a kis részecske egy másik blogról származik, melyet egy barátnőmmel írunk, közösen. Csak ajánlani tudom, mint olvashatjátok majd, nyolc gimis fiatalról szól. A lényeg a barátság, szerelem és mindenek felett a humor. Jó szórakozást kívánok!:) http://baratsagkodex.blogspot.hu/

 - Félsz Potter? – nézett gúnyosan Malfoy a kis Harryire a tv képernyőjén.

- Csak szeretnéd! – válaszolta Thomas a kanapéról felugorva, pontosan a szemüveges fiúval egy időben.

- Thomas, ülj vissza szépen! – forgatta a szemét Belly, majd Will megragadva a fiú pólóját, maga mellé rántotta.

- Oh, így már mindjárt más – fészkalódott elégedetten Thomas. De nem élvezhette kiváltságát sokáig, mert az ajtóban megjelenő Sam rögtön kiutasította barátja mellől.

- Milyen kedves – vette volna át a lány kezében lévő nagy bögre kakaót Will, mikor is a szőkeség rácsapott a kezére.

- Mi vagyok én, a pincérnőd? – tette fel a lábát a fiú ölébe, mire az kisfiúsan elvigyorodott és fejét a lány vállára hajtotta.

- Éljenek a női jogok – röhögött elégedetten az L alakú kanapé sarkában összegömbölyödött Kat, és szippantott egyet a saját forrócsokijából, majd a képernyőre emelte a tekintetét.  Hirtelen fura szürcsölő hangot hallott és mikor odakapta a fejét, Adam épp az italából szívta ki az utolsó cseppeket.

- Mégis mit képzelsz, te majomkenyérfa? – nézett tágra nyitott szemekkel, a szintén meglepett tekintetű Adamre.

- Ja, hát azt hittem, direkt tartod felém, hogy igyak.

- Attól, még hogy a szívószál feje véletlen feléd nézett, nem azt jelenti, hogy meg is kínállak! – igyekezett Kat minél távolabb rugdosni magától a fiút.

- Ki kér banános-csokis tejet? – lépett be Evan és Matt, kezükben két-két bögrét tartva.

- ÉN AKAROK! – ugrott fel Will Sam öléből, aki ennek következtében magára öntötte a maradék kakaóját.

- Szép volt, Will, ügyes vagy – tapsolt lassan Belly, de alig hallatszott a hangzavarban, amit a srác barátnője csapott.

-  ÉN IS KÉREK TEJET! – kapott észbe Adam is, és Katen, majd Bellyn átmászva ő is megérkezett a két fiú előtt.

- Varázsszó? – nézett rájuk Matt felvont szemöldökkel.

- CAPITULATUS! – ordította Thomas a fiúnak, kezét úgy kinyújtva, mintha varázspálca lenne benne, mire mindenki felröhögött.

- Jól van Potter, nyugi van – veregette meg a vállát Evan és odanyújtott neki egy bögrét.

- Látjátok, tudtam, hogy bejön – húzta ki magát büszkén Thomas, majd beült Belly mellé.

- Na, kié legyen az utolsó bögre kakaó? – nézett Matt Willre és Adamre kérdőn.

- Természetesen azé, aki jobban néz ki – vágta rá Adam.

- Ó, kösz tesó, jó fej vagy! – nyúlt Will a bögre felé, mikor Adam a vállánál fogva visszahúzta.

- Úgy értettem, hogy Aki a legjobban néz ki, és egyben az idősebb is – próbált Adam egyértelműsíteni.

- Haver, én nem vagyok idősebb nálad, rosszul tudod – magyarázott Will, mikor Sam megérkezett és fejbe ütötte.

- Magáról beszél, észlény. Nem mintha igaza lenne – forgatta a szemét a lány.

- Nem mintha Will jól nézne ki – tette hozzá Belly, majd Kat felé nyújtotta a kezét, aki belecsapott.

- Na, jó, testvéreim, lemaradunk a filmről, ha nem figyelünk – vágta le magát Kat másik oldalára Evan. A lehetőséget kihasználva Adam kikapta Matt kezéből a bögrét és gyorsan helyet foglalt Evan mellett, és amolyan „nézd, mim van de, úgysem kapsz” mosollyal nézett át a fiú válla felett Katre.

- Ah, olyan igazságtalanok vagytok. – durcizott Will, mert csak ő nem ivott kakaót, de Sammel ők is helyet foglaltak a kanapé másik oldalán.

- Úgy szeretem ezt a részt – nézett a képernyőre csillogó szemmel Thomas. Bolyhoska éppen akkor ordított rá a három barátra, miután berohantak a harmadik emeleti folyosó zárt ajtaja mögé.

- Hogy az univerzum sötétje nyelne el! – szitkozódott még mindig Kat fojtott hangon, és, ha tehette volna, biztos megátkozza az italát sunyi módon felszürcsölő Adamet.

- Én tuti a Griffendélbe kerülnék – fonta karba a kezét Evan kényelmesen hátradőlve.

- Te is? – nézett vidáman Thomas, mire Kat felvonta a szemöldökét.

- Thomas, te csak a Hugrabugba kerülhetnél be – értett egyet barátnőjével Belly.

- Hát, ja. Én tuti Hollóhátas lennék, mert olyan okos vagyok – vigyorgott büszkén Will, aminek következtében még Adam is felkapta a fejét.

- Will, te maximum a gondnok lennél – röhögött Kat jóízűen.

- Vagy Hagrid – tette hozzá Adam vigyorogva.

- Na, mert te mi lennél, falubika? – vágott vissza sértődötten Will.

- Lovagi páncél – vágta rá Adam, mire mindenki kérdőn nézett rá.

- Mi van? Nem csinálok semmit, csak állok, meg jól nézek ki. És még csak nem is kell tanulnom semmiféle varázscuccot, amik amúgy nem is léteznek – adta meg az egyértelmű választ.

- Ez meglepően jogos – gondolkozott el Belly, de nem folytathatta tovább a gondolatmenetet, mert Thomas kiakadt.

- Mi az, hogy nem létezik varázslat??!! Hogy mondhatsz ilyet?! Mindenki tudja, hogy létezik varázslat – nézett a fiú, szúrós szemmel Adamre és látszott rajta, hogy képes lenne egy varázslópárbajra is kihívni „ellenfelét”.

- Oké, oké, visszavontam, van varázslat – tett fel a kezét Adam, érezve hogy enyhén érzékeny pontra tapintott.

- Szerinted a Mikulásban is hisz? – suttogta oda barátjának Evan.

- Majd decemberben kiderül, mikor megkérdezzük szerinte ki tette a csizmájába a virgácsot – suttogta vissza vigyorogva Adam.

- Ti meg mit pusmogtok? Én is tudni akarom! – nyújtogatta a fejét Will, mert még a gondolatától is kétségbeesett, hogy kimarad valamiből.

- Héhé, mit alszol itt? Ébreedj! – bökdöste Kat az elbóbiskolt Mattet, aki álmosan nyitotta ki a szemét és barátnőjére nézett.

- Harry Pottert álmodtam – közölte álmosan, majd kinyújtózkodott.

- És? Én melyik házban voltam? – mosolygott Belly és nyomott egy puszit az arcára.

- Egyértelműen Griffendéles voltál, velem és Kattel egyetemben.

- Hah! Tudtam! Már vagy egy tucat ilyen tesztet töltöttem ki! – bokszolt a levegőbe Kat.

- Na, és én benne voltam? – tudakolta Evan, mire Matt elgondolkozott.

- Adammel és Sammel mindhárman Mardekárosok voltatok és állandóan harcba keveredtünk egymással.

- Na és én? Velem nem álmodtál?  - szomorkodott Thomas, mire Matt elvigyorodott.

– Ó, igen. Te a suli egyik szelleme voltál, asszem pont a Griffendélé.

- Látjátok megmondtam! Griffendéles voltam! – ujjongott Thomas félsikerén.

- Legalábbis életedben… - tette hozzá Kat.

- Komolyan, haver? Engem kifelejtettél az álmodból? – szólt rá Will kis szünet után, teljesen megdöbbenve.

- Dehogyis, Piton professzor – vigyorgott szélesen Matt, mire mindenki felröhögött.

- MII?! – esett le Will álla nyomban.

- Hát, majdnem Hollóhát. – kacsintott rá hamiskásan Kat. 

- Most képzeljétek el a köpenyében – törölgette a szemét Belly még mindig nevetve.

- Most miért mondod? Semmi baj a köpenyemmel! – élte bele magát egy pillanat alatt Will újdonsült szerepébe.

- Én nagyon örülök, hogy szinte minden nap találkozhatunk a suliban – próbálta megnyugtatni Thomas.

- Így is szinte mindennap találkoztok – értetlenkedett Evan.

- Na, elég legyen az oltogatásból! Nem szemtelenkedünk a professzor úrral. – nézett körbe Will meglehetősen parancsoló hangsúllyal.

- Jól van, Perselus bácsi, majd holnap – dobta meg Adam egy párnával.

- Elhiszem, hogy érdekes volt Matt álma, de mi lenne, ha a filmet néznénk?  - ütögette kanalával a bögréje szélét Sam, hogy ráfigyeljenek. Erre mindenki a tévé felé nézett és még pont látták, ahogy a képernyő elsötétedik és a stáblistára vált.

- Hát ez megérte – dőlt hátra Matt.

- Meg hát – vigyorodott el Belly.

- Következő rész mehet? – ugrott fel Thomas és kíváncsian a többiekre nézett.

- Léptem – pattant fel Evan és Kat bögréjét felvéve kiosont a konyhába.

- Úgy is esik az eső, mit vesztünk – nézett ki az ablakon sóhajtva Will.

- HP maraton juhuu – pacsizott össze Thomas és Kat elégedetten.

- Lehet, hogy félni fogok – nézet hirtelen a lányra Adam, „most mi lesz” arccal.

- És, most mit csináljak? – kérdezte Kat csodálkozva.

- Semmit – vonta meg a vállát Adam, majd kényelmesen a lány felhúzott lábainak dőlt.

- Jó, de akkor szinkronizálósat játszunk!! – tette hozzá Belly izgatottan és ötletével mindenki egyetértett.

- Nem hozol nekem egy kakaót? – ajándékozta meg Will barátnőjét egy angyali vigyorral.

- Nézd, meg, hogy ott vagyok-e – biccentett a konyha felé Sam, Will pedig felröhögött.