Éjfél, 3.rész

Ren – Még mindig 2.rész

 - Hogy nem tűnt fel Oswaldnak, hogy démoni erőid vannak? – hallom Wave hangját a szoba túlsó végéből, de nem lep meg, eddig is éreztem a jelenlétét. Lassan megfordulok, szembe találva magam a már tizenhét éves Waverly arcával.

- Ügyes vagyok - kacsintok rá, mire a szemét forgatja és további válaszokat várva mered rám. Hát arra várhat. Még vele sem teszek kivételt.
Jól emlékszem arra az estére. Wave nyolc volt, én pedig tizenegy. Ő és Elyas elszöktek itthonról, de időközben egy rakat démon fogságba ejtette őket, ismerve kilétüket. Wavet megmarták, majd megölték, az öcsémet pedig csak úgy menthettem meg, hogy engem változtattak át helyette. Így ébredtünk másnap, szupersebességgel, ő nevezzük előrelátással, én pedig lényfelismeréssel. (Ez az ok, amiért tudtam, Wave már egy ideje ácsorog az ajtóban).
- Miért nem mondasz semmit sem? – sóhajt fel, rám emelve gyönyörű szemeit. Fogalma sincsen, mennyire könnyen kiszedhetne belőlem mindent.
- Majd fogok – lépek egyet felé, mire felszalad a szemöldöke. – Tudom, hogy még bízol bennem. Érzem.
- Nem igazán adsz más választási lehetőséget – von vállat, majd karba fonja kezeit mellkasa előtt. Késő, már elértem őt, kibontom összekulcsolt karjait és megfogom két kezét. Nem is értem, miért nem rántja el azonnal.
- Tudod, hogy miért mentem el. Tudod, hogy csak titeket védtelek. Wave, tudom, hogy nem utálsz emiatt – hangom valamiféle könyörgésre hasonlít. Meglep.
- Persze, hogy nem utállak – lélegez mélyeket, majd egy kezét kiszabadítja szorításomból és végigsimít az arcomon. Elakad a lélegzetem.
- Wave, én…
- Hé, Oaks! Arra gondoltam, hogy… - ront be Elyas, de elakad a mondat felénél. Wave kicsusszan a kezeim közül és hátrálni kezd.
- Ne szólítsd így! – dörren az öcsémre, majd kiviharzik a szobából.
- Ez meg mi volt? – néz rám értetlenül Elyas, de mivel választ nem kap, másik kérdéssel próbálkozik. – Hogy hívjalak?
- Ahogy akarsz, de jobban járnál, ha Oaksnak hívnál – felelem, de magam sem vagyok biztos, igaz e, amit beszélek.
Visszajöttem és feltett szándékom volt itt maradni velük örökre. De még nem álltam készen. És ők sem. Még mindig nem.

Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2015/11/ejfel4.html
Előző rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2015/11/ejfel2.html