Reggel, mikor felébredtem, Dexter már nem volt mellettem. Először arra gondoltam, hogy csak álmodtam az egészet, de
aztán észrevettem, hogy Talia sincs sehol. Emlékeztem, hogy tegnap este
elment valamikor és utána vissza sem jött. Rápillantottam
az órámra, és láttam, hogy még csak fél kilenc volt. Alig aludtam hét
órát, mindennek éreztem magam, csak kipihentnek nem. Fáradtan fúrtam a fejem a
párnámba és meglepődve konstatáltam, hogy erősen Des illata volt.
Nem álom volt! De még mennyire, hogy nem. Még egyszer megszaglásztam,
aztán szorosan magamhoz öleltem a párnát, felidézve a tegnap éjszakát.
Ott volt az a hülye és teljességgel felesleges vitám
Cooperrel, aztán Talia lelépett, Dex meg én pedig együtt aludtunk. Tartalmas
egy este volt, az egyszer biztos. Bár a bátyám fogalmam sincsen, hogy hol volt
és mit csinált mindezek alatt.
Sóhajtottam egy jó nagyot, majd kikászálódtam a puha,
meleg ágyamból és kiléptem a szobámból. A házban csend honolt, biztosan még
mindenki aludt, ezért óvatos léptekkel, halkan mentem le a lépcsőn. A konyhában főztem magamnak egy kávét,
majd elégedetten kortyolgatva visszaindultam. Azonban a tekintetem hirtelen
megakadt valamin. A nappali - a megszokottal ellentétben - ezúttal nem tátongott
üresen. Az L-alakú kanapé egyik szárán Talia, a másikon pedig Norbi
aludt. Belopózom melléjük, kis híján a bátyámra öntöttem a bögrém tartalmát.
Halkan figyeltem őket, hallgattam egyenletes szuszogásukat. Jó lett volna
tudni, mi történt, vagy mi nem történt kettejük között. Alaposan megvizsgáltam
először Norbit, aztán
Taliát, de semmi árulkodó nyomot nem találtam rajtuk. Jobbnak láttam
hagyni őket, hadd pihenjenek, én inkább visszavonultam a saját
területemre. A szobámba érve ismét elterültem az ágyamon, de nem volt
sok nyugodt pillanatom, mert hamarosan kopogtak.
Cooper dugta be a fejét a fal és a résnyire nyitott
ajtó közötti nyíláson. Haja kócos, arca nyúzott, pólója gyűrött volt, mint aki nemrég kelt fel.
- Bejöhetek? - érdeklődött, tekintete mintha
némi bizonytalanságot tükrözne.
- Persze! - bólintottam azonnal.
Kitárta az ajtót és besétált, keresett egy kis széket, majd
az ágy mellé húzva helyet foglalt velem szembe. Felültem, hátamat a falnak
döntve és figyeltem a rakás szerencsétlenségnek tűnő gyereket.
- Bocs a tegnapiért - szólalt meg nagy sokára.
- Ugyan! Én bocsi - vágtam rá, mert én ugyanannyira vagyok
hibás, mint ő, még ha nem is volt komoly
az összeszólalkozásunk.
Coop biccentett egy aprót, de nem szólt semmit, csak
meredt maga elé. Nem ismertem ezt a Coopert. Nekem ő mindig a lazaság, a gondtalanság, a
boldogság megtestesítője volt, most azonban
szomorúnak és elveszettnek látszott.
- Mi van veled, Coop? - simítottam meg finoman a vállát,
érintésemre összerezzent, de nem nézett rám.
- Semmi - mondta először, de szerintem ezt még ő sem hitte, hogy beveszem.
- Ezt játsszuk? Mit szeretnél, hogy kihúzzam belőled, vagy, hogy
hagyjalak?
- Történt néhány dolog - szólalt meg végül, hosszas
hallgatás után.
- Milyen dolgok? - kérdeztem, mert nem úgy tűnt, mint aki kiöntené a
szívét magától. Ha nem akarta megosztani velem, azt úgyis tudtomra adja majd.
- Volt egy barátnőm - felelte, még mindig a földet bámulva, mintha valami
rettentően érdekfeszítő dolgot látna. Rémlett, hogy Talia
egyszer, az év folyamán említett valami olyasmit, hogy Coop és egy
lány között alakult valami, de mivel később nem mesélt már róla, azt
gondoltam, a szokásos kimenetel lépett érvénybe. Cooper sosem volt
kifejezetten az a barátnős fajta.
- Barátnő? - kérdeztem vissza
kissé meglepődve, mert azt nem sejtettem volna, hogy emiatt vannak
gondjai.
- Igen - biccentett Cooper, és hiába vártam, nem érkezett a
folytatás.
- És mi lett vele? - tettem fel újabb kérdésemet, előre félve a választól.
Coop felemelte a fejét és tekintetét mélyen az enyémbe fúrta.
- Megcsalt.
Következő rész:
Előző rész:
Na neee! Szegény Coop 😟😟😟
VálaszTörlésNyugi!!:)
TörlésOlyan jó lett <3 Nagyon jól írsz :)
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm!! <3
TörlésTe lány én kinyírlak! Hogy merted így abbahagyni???? Viccelek!Imádom!És folytasd minél hamarabb! Mikor jön a folytatás? Rám férne már egy jó hosszú rész! :) Siess!Imádom és szuper író vagy!
VálaszTörlésPuszi: Bia