Peggie és Sam gyakorlatilag a bejáratnál
elkaptak, és átvonszoltak a konyhába. Leif amolyan „menj csak” mosollyal hagyta
jóvá a távozásomat.
- Hallottad a hírt? – ugrott nekem azonnal
Sam izgatottan.
- Éppen ebben a pillanatban érkeztem –
nevettem fel, mondván, hogy olyan hamar elkaptak, hogy egy percem sem volt
megtudni bármit is.
- Igaz – hagyta rám Peggie legyintve.
- Halljuk – töltöttem magamnak egy kis sört,
majd a pultnak dőlve figyeltem a lányokat.
- Állítólag, itt van Dank unokaöccse –
jelentette be feldobva Sam.
- És? – kérdeztem vissza értetlenül, mert nem
nagyon tudtam hova tenni, mi is ebben a pláne. Eközben megpillantottam Tomot a
szoba másik végébe, ezért futólag intettem neki.
- Dank unokaöccse Jaxx Hoover. Nem emlékszel,
Syd? – avatott be Peggie, mire nekem is leesett, mi a nagy szám.
- Jaxx visszajött? – képtelen voltam leplezni
a meglepettségemet.
- Vissza, bizony. Azt beszélik, a suliba is
visszavették – egészítette ki a pletykát Sam.
- Ti tulajdonképpen miért vagytok ennyire oda
ezért a hírért? – vontam fel a szemöldökömet kíváncsian.
- Jaxx messze a legdögösebb srác volt a
suliban – közölte mindent tudó fejjel Sam.
- Leif után – pontosítottam.
- Nyilván Leif után – legyintett Sam. – De ő nem számít.
- Miért nem?
- Mert senki mást nem venne észre rajtad
kívül. Nála sose lenne esélyem, és mellesleg nem is akarok – bölcselkedett Sam.
- Ahogy nekem se – ingatta a fejét Peggie.
- Neked amúgy is ott van Chris – mutattam rá a
szerintem legalapvetőbb indokra.
- Tudod, hogy mennyire oda vagyok Chrisért,
de jó ég, ez akkor is Jaxx! – ájuldozott a barátnőm, amin persze csak elröhögtem
magamat.
- Te tudhatnád ezt a legjobban, Syd! –
váltotta komolyra a szót Sam.
- Annyira rég volt már – csóváltam a fejemet.
- Talán itt lenne az ideje, tisztázni a
dolgokat - csatlakozott Peggie is az összeesküvéshez ellenem.
- Leif tudja, hogy Jaxx itt van? – kaptam
hirtelen észbe.
- Tudni, biztosan hamar megtudta. De még
senki sem látta a buliban – felelte Peggie.
- Pedig mi kerestük, elhiheted – bizonygatta
Sam röhögve.
- Tehát nem is biztos, hogy itt van? –
sóhajtottam felszabadultam.
- Dank azt állította, hogy de.
- És mennyire részegen állította ezt? –
húztam össze a szememet.
- 75%? – saccolt Sam elgondolkodva.
- Tehát kevesebb, mint 25% esélye van annak,
hogy valóban itt van - értelmeztem a helyzetet.
- Ki tudja – vont vállat Peggie tehetetlenül.
- Hát itt vagy, bébi – ölelte át hátulról a
derekamat Leif. – Helló, csajok!
- Csak dumáltunk – válaszoltam, nyomva egy
puszit az arcára.
- Gondolom nagy téma, hogy Jaxx Hoover itt
van – pillantott jelentőségteljesen a lányokra Leif, mire lesütöttem
a szemem.
- Szóval igaz – kapott az alkalmon Sam.
- Szerintem, Dank már jócskán túl van azon a
ponton, hogy igaz dolgokat állítson – mondta Leif, nyugodtsága engem is
sikeresen kiegyensúlyozott.
- Azért én nem adom fel a keresést! –
határozta el magát Sam, majd Peggiet maga után rángatva ismét nekiindult a
felkutatásnak.
- Minden okés? – érdeklődtem Leiftől.
- Persze. Azt hiszem, nem is igaz ez az
egész. De ha az is volna. Majdnem három év telt el, Syd.
- Tudom – fordultam meg, kezeimet Leif karcsú
dereka köré fontam, arcomat mellkasának támasztva.
- Semmi okom aggódni – folytatta Leif
magabiztosan.
- Nincs, bizony – helyeseltem.
- Mert azóta már halálosan belém szerettél –
fejezte be, mire felkaptam a fejemet.
- Azért ne essünk túlzásokba – vigyorodtam el,
Leif pedig lehajolt, és száját a számra tapasztotta.
Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/11/az-este-tovabbi-reszeben-nem-is-jutott.html
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/11/az-este-tovabbi-reszeben-nem-is-jutott.html
Előző rész:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése