Szegedollé, halloweeni különkiadás, 1.rész (27.rész)

- Kitaláltad már, minek fogsz öltözni? – bámulta a szekrényem belsejét nagy erőkkel Evi.
- Nem éppen – ingattam a fejemet eltöprengve, keresve a választ barátnőm kérdésére.
- Nem öltözünk össze valami hármas szerkóba? – vetette fel Evi, feladva a ruháim áttúrását.
- Mire gondoltál? – kap az ötleten Eni az ágyamon trónolva.
- Még semmire - vallotta be Evi. – Csak eszembe jutott.
- Én benne lennék – közöltem a fotelen elterülve. – Lehetnénk Charlie angyalai – jelentettem ki röhögve.
- Vagy a három királykisasszony – kontrázott Eni nevetve.
- Ennyi erővel akár három kis malac is – vágtam vissza játékosan.
- Bűbájos boszorkák – szúrta közbe Evi.
- Reménytelen – jelentettem ki fejcsóválva, de jókedvűen.
- Üdv, leánykák! – toppant be Dodi az ajtón.
- Kopogni luxus? – érdeklődött Eni kedvesen.
- Pont öltözködhettünk is volna – tette hozzá Evi.
- Tudom. Azért nem kopogtam – kacsintott rám Dodi vigyorogva, mire persze ezen csak a szememet forgattam.
- Mit szeretnél? – váltottam inkább témát.
- Csak kíváncsi voltam, meg van e már, hogy minek öltöztök – közölte Dodi, miközben helyet foglalt a fotelem karfáján.
- Semmi ötlet – hajtotta le a fejét csalódottan Evi.
- Miért nem öltözöl össze Ollal?
- Mert ő Naughval fog. Különben sem vagyunk ennyire összenőve – rázta a fejét Evi. Kijelentését követően Enivel összenéztünk, amolyan „ja, persze, nem vagytok” tekintettel bámulva egymásra.
- Idén hármasban szeretnénk jelmezbe bújni – avatta be Dodit Eni.
- És nem, nem úgy, ahogy gondolod – vágtam finoman tarkón a mellettem vigyorgó Dodit.
- Jól van, na – röhögött.
- Te minek öltözöl? – fordult Eni Dodi felé.
- Ki tudja – tárta szét tehetetlenül karjait Dodi, mire felhorkantam. – Mi van?
- Inkább mondd azt, hogy nem árulod el – fintorogtam, Dodi pedig sokatmondó vigyorral bámult vissza rám.
- Hogyne, Dél – kacsintott rám.
- Helló, csajok! – kopogtatott a nyitott ajtón Ol, majd Evi mellé sétált, és egy gyors puszit nyomott az arcára. – Mi a téma?
- Ki, minek öltözik Halloweenkor – avatta be Eni vállat vonva.
- Én Chucky leszek – jelentette be röhögve, amin persze mindenki felnevetett, elképzelve őt a horrorisztikus, vörös babának.
- Dementor! – libbent be a szobába Maci, nyomott egy puszit a fejemre, aztán levetette magát Eni mellé az ágyra.
- Én meg egy szexi börtöntöltelék – követte a felsorolást GD, de a fiúk természetesen azonnal kiröhögték.
- Vagy csak egy szimpla börtöntöltelék – oltotta unokatesóját Eni.
- Naugh Dracula lesz – közölte Ol. Itt egy pillanat erejéig néma csend telepedett a szobára. Nyilván az említett nem volt jelen, hiszen az én szobámban folyt a találkozó, a kettőnk kapcsolata pedig ezzel nem lett volna kibékülve.
Úgy éreztem, titokban mindenki engem figyel, várva a reakciómat, vagy nem is tudom. Hallottam, ahogyan Dodi mellettem mély levegőt vesz, hogy belekezdjen valami hosszú mondókába, amivel megment ettől a kínos helyzettől.
Azonban valaki más miatt szűnt meg a feszólt légkör.
- Bizony, pajtás. Dracula leszek – lépett be Naugh, szórakozottan a szája elé húzva inge gallérját, ezzel vámpírságát imitálva.
- Én pedig egy szexi börtöntöltelék – informálta őt is GD boldogan.
- Reméljük, ellent tudok majd állni a csábításnak – kacsintott Naugh.
- Annyira csak nem lesz szexi – merengett hangosan Maci, majd megajándékozott egy bátorító mosollyal.
Mióta Maci és Eni összejöttek, Macival jócskán megromlott a barátságunk. Na, jó, nem feltétlen a megromlott a jó kifejezés ide, mivel számomra valahogy nem volt ez olyan rossz, mert így lehetek most ennyire jóban Dodival. Mindenesetre Maci azért még odafigyel mindenre, gondolom Eni ellátja infókkal, ő pedig igyekszik továbbra is mellettem állni, még ha kicsit távolabbról is.
- Engem csak a vére izgat – vont vállat pontosítva Naugh, mire mindenki felnevetett.
Figyeltem, ahogyan Naugh lazán állt kis híján a szoba közepén, és remekül játszotta a „minden rendben” szerepet. Most, hogy itt volt, most döbbentett rá, mennyire is hiányzik mindaz, ami az oltári veszekedéseink előtt volt közöttünk.
- Mennünk kell, még beszerezni néhány dolgot estére – nyomott egy puszit barátnője arcára Ol, majd felállt, és Naughval elhagyta a szobát.
- Te, Dél – bökött oldalba Dodi, kirángatva a gondolataim közül.
- Igen? – néztem rá féloldalasan.
- Van egy ötletem, minek öltözz – vigyorgott eszelősen, ami persze nem sok jót sejtetett.
- Na, halljuk – adtam be a derekamat, mert nekem úgysem volt semmi tervem.
- Lehetnél Harley Quinn – súgta a fülembe Dodi, mire azonnal felderültem.
- Nem is értem, miért nem jutott eszembe! – örvendeztem a zseniális ötletének.
Nemrégiben ugyanis megnéztük a Suicide Squadot, azaz az Öngyilkos osztagot, és teljesen oda voltunk mind a filmért, mind a szereplőkért.
- Na, tessék – nyugtázta elégedetten Dodi.
- Csak nem Jokernek öltözöl? – sandítottam rá mindenttudóan

- Még szép – helyeselt Dodi. – Indítsunk jelmezt szerezni – invitált, én pedig feldobva követtem.

Következő rész:

http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/11/szegedolle28-halloweeni-kulonkiadas2.html

Előző rész:

http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/09/szegedolle26.html