Hóesés

2017. február 2., csütörtök

Felejthetetlen nyár#31

- Miért nem vagyunk úgy, mint mindig. Button vs. Erthinger? - rakta csípőre kezeit Talia.
- Mert nem ér az a fiú többség nálatok - magyarázta Norbi, mire felszaladt a szemöldököm.
- Vagyok olyan jó, mint Coop!
- Dehogy vagy - legyintett a bátyám rám se hederítve.
- Tényleg nem - simította meg a hajam kedvesen Cooper.
- Még Dexszel sem vagy egy szinten - folytatta az ócsárolásomat Norbi.
- Nem tudom, ez most bók vagy sértés - töprengett hangosan Dex a másik oldalamon.
- Egyértelm
űen sértés - röhögte el magát Coop, kezét továbbra is a fejem tetején tartva.
- Az egyszer biztos, hogy Tal meg Lia nem leszek egy csapatban - kezdett kalkulálni Norbi.
- Mert akkor az ellenfél esélytelen lenne? - bokszoltam a leveg
őbe szórakozottan.
- A két legjobb nem lehet együtt! - csatlakozott a mámoromhoz Talia, de
őt Norbi, engem meg Coop rántott vissza.
- Térjetek vissza a valóságba, Dream Team - röhögött Coop jól mulatva.
- Naa - néztem rá kiskutya szemekkel, mire Coop nevetve eltakarta a szemem jobbjával.
- Tehát, a két lány mindenképpen külön lesz, de mivel csak hárman vagyunk fiúk, muszáj kett
ő-egy arányban eloszlanunk - gondolkodott hangosan Dexter.
- Mindez nem lenne probléma, ha Serh hajlandó lenne játszani - szúrta közbe Coop, id
őközben elvéve kezét az arcom elől.
- Talán egyszer
űbb lenne rávenni, hogy játszon, mint elosztani kettő felé magunkat - tettem hozzá elmélázva.
- Végülis. Meg kéne zsarolni valamivel - szállt be az ötletelésbe Talia.
- Vagy inkább alkut kéne kötni vele - jutott hirtelen Norbi eszébe.
- Mondjuk, hogy cserébe békén hagyjuk egy hétig.
- De ha meg nem jön, akkor direkt rászállunk egy hétre.
- Szuper. Kombináljuk a kett
őt. Zsarolva alkuszunk - határozta el magát Norbi, és már indult is volna be a házba, mikor Seth kiszólt az emeleti ablakból.
- Benne vagyok, ha cserébe komolyan békén hagytok egy egész hétig - jelentette ki.
- Ez csak természetes - kapott az alkalmon Coop.
- Elfogadjuk - bólintott Dex.
- Gyere, gyere - hadonászott máris a bátyám.
*öt perccel kés
őbb*
- Hát, ez a probléma mégsem oldódott meg - nézett végig a kis csapatunkon Norbi.
- Csakmert nem számítottunk rá, hogy Pene... Íze, Tammara is satlakozik majd.
- Jól játszol? - érdekl
ődött Norbi viszonylag kedvesen, de leginkább számonkérően.
- Én mindenben jó vagyok - húzta ki magát a lány, Seth pedig észrevétlenül hátrált egy lépést, hogy barátn
ője ne lássa, és óvatosan megrázta a fejét.
- Mehet a Dream Teambe - röhögte el magát Coop.
- Sehogy sem lesznek egyenl
őek az erőviszonyok - panaszkodott Norbi szomorúan.
- Tegyük fel, hogy Coopert Norbi képes ellensúlyozni. Seth focizott valaha, és nem is volt benne rossz - kezdte Dex a precíz elosztást.
- Egyáltalán nem voltam rossz, s
őt remekül játszottam.
- Dex meg Seth nagyjából egy kategória - biccentett Cooper.
- Akkor legyen Coop, Leah meg Dex egy csapat, Nahuel, Sethy, Tammara meg én a másik - fejezte be Talia.
Végülis ez nem volt olyan rossz. Tény, hogy Coop kábé egyedül képes lehetett leverni mindannyiunkat, de azért Norbi sem rossz, Dex meg jó a sportokban, de egyiket se
űzi valami gyakran, Seth viszont jó par évig focizott gimiben.
- Ez amerikai vagy rendes futball? – kérdezte Pene, miközben mindenki felállt a maga térfelére.
- Ezt komolyan csak most kérdezi meg? – súgtam Coopernek, majd elrohantam az asztalhoz, és egy kis fekete festékkel az ő arcára is húztam két-két csíkot, amolyan jelzésképp, meg a harci tűz fellobbantásaképp.
- Én is kérek – tolta oda az arcát Dex, én pedig felrajzoltam a kis jelzést az arcának először egyik oldalára. Eleinte behunyt szemmel tűrte, de mikor a másik oldalra értem, szemei kinyíltak, tekintete engem pásztázott, arca nagyjából tíz centire volt az enyémtől.
- Nehogy elrontsd – suttogta halkan, hogy csak én halljam.
- Azon vagyok – dünnyögtem némileg zavarban, és beharaptam az alsó ajkam, hogy jobban koncentráljak.
Dex ekkor hirtelen elkapta az arcát, aminek következtében egy szép, fekete csík húzódott a szeme alól egészen a nyakáig.
- Ezt most miért kellett? – röhögtem el magam a látványon.
- Na, gyere csak – mártotta a festékbe az ujját, és hiába indultam volna menekülni, hátulról elkapta a derekamat, és egy fürge mozdulattal maga felé fordítva varázsolt az arcomra egy hasonlóan elegáns fekete csíkot.
- Most akkor ez a csapatjel? – jelent meg Coop értetlenül.
- Igen! – vágtuk rá egyszerre, így Coop két oldalról is kapott egy-egy szép vonalat az arcára.
- Kár volt idejönnöm – hajtotta le a fejét, a következő pillanatban azonban már támadásba is lendült.


4 megjegyzés :

  1. Egyszeruen imadom! <3

    VálaszTörlés
  2. Annyira imádom ♥ Nagyon várom az új részt ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaj, már vagy negyvenedik rész is, csak itt pont nincs link, mindjárt megcsinálom!!

      Törlés
    2. Jajj, köszi! :) Azt hittem nincs több rész :( ♥

      Törlés