- Jó ég! Miért ezt választottuk? - borultam az asztalra
tehetetlenül.
- Emlékeztetnélek, Bokasérült lány, hogy te akartad ezt nézni - közölte Konrád,
s bár nem láttam, a hangján hallottam, hogy mosolyog.
- Azt hittem, ez olyan James Bond szerű lesz - magyaráztam.
Egy kávézóban ültünk,
közvetlen a film után, egymással szemben egy kerek asztalnál.
- Mégis miért?
- Mert Pierce Brosnan akciót mondtál!
- Csak annyit mondtam, hogy ő játszik benne és hogy a műfaja akció - dráma. A többit te kombináltad - nevetett fel.
- Nem tudtad, hogy ez lesz?
- Nem néztem jobban utána,
olyan lelkes lettél - mentegetőzött.
- Még az a Disney-s csaj is játszott benne. Ki hitte volna, hogy egy
pszichopatás film - szorítottam a fejemet továbbra is szorosan az
asztalhoz.
- Ennyire nem tetszett? - tette kezét a fejemre.
- Tulajdonképpen - néztem fel hirtelen, amivel egy pillanatra megleptem
Konrádot - maga a sztori nem volt vészes, érdekesnek találtam.
- De?
- De mostantól nem gyilkos bohócokkal, hanem pszichopatákkal fogok álmodni -
hanyatlottam vissza az asztalra.
- Tényleg ennyire megviselt?
- Tudod, ez úgy van, - kaptam fel ismét a fejem - hogy ami valóságos, az még
ijesztőbb.
- Viszont legalább most már tisztában vagy ezzel a valósággal is, így
könnyebben elkerülheted - kortyolt bele a kávéjába Konrád.
- Erre ment ki az egész?
- Hogy érted?
- Azért hoztál erre a filmre, hogy leszűrjem a tanulságot?
- Mint azt korábban is említettem, te választottad ezt - emlékeztetett
Konrád újfent.
- Bizonyára a tudatalattimat befolyásoltad - vádaskodtam poénkodva.
- Elárulnád azt is, mi volt az indítékom? - billentette oldalra a fejét.
- Nem akartad A kis kedvencek titkos életét nézni!
- Ez igaz - vallotta be Konrád, amivel egy minutumra kizökkentett.
- Na, tessék - válaszoltam néhány másodpercnyi meghökkent hallgatás után.
- De ez nem ellened szólt. Csak már láttam.
- Már láttad?
- Igen, a húgom és Krisz mindenáron moziban akarták látni.
- A húgod okés. De Krisz? - húztam fel a szemöldököm nevetve.
- Krisz odavan az animációs filmekért.
- Hát ez nem lep meg, de nem is gondoltam volna.
- Ő már csak ilyen.
- És gyakran elcipel magával?
- Előfordul.
- Több animációs filmet láttatok már, mint zombi horrort?
- Nem nézünk zombi horrort.
- Akkor, mint férfias akciót.
- Egy animációs film nem lehet férfias?
- Hát, ez nézőpont kérdése.
- Mert én mindenhogyan férfias vagyok?
- Nem, hanem mert ugyanúgy vannak ijesztő, horror
vagy egyéb akciós animációs filmek is.
- Szóval, szerinted csak az akció férfias?
- Ezt nem mondtam.
- De ha két fiú beül egy animációs filmre az egyikük húgával, az
semmiképpen sem az.
- Az inkább végtelenül édes – néztem mélyen a szemébe, majd
finoman megsimítottam az arcát.
- Az is valami – biccentett viszonylag megelégedve, aztán
megfogta a kezemet, elhúzta az arcától, és összekulcsolta ujjainkat. –
Megnyugodtál végre?
- A pszichopata filmre célzol, amit megnézettél velem?
- Igen, arra – nevetett fel Konrád.
- Mondjuk.
- Akkor menjünk, csináljunk valamit.
Következő rész:
Előző rész:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése