-
Mindjárt elalszom – ásítottam egy hatalmasat, majd fejemet Cooper vállára
hajtottam.
- Kellett
neked hajnalig kacarászni – vetette oda félvállról Norbi.
- Meg se
szólaltam este – ellenkeztem.
-
Egyébként, miért is kellett felkelnünk? – érdeklődött Coop, majd az én fejemnek döntötte
sajátját.
- Hogy
búcsút vehessünk egymástól – tájékoztatta felháborodottan Norbi, aki valamilyen
érthetetlen ok miatt, teljesen éber és eleven volt. Vagy legalábbis annak tűnt.
- Ugye
tudod, hogy nem véres háborúba mész?
- És nem
is az űrbe – csatlakozott Dex.
- Plusz
néhány nap múlva találkozunk – egészítettem ki én is.
- Értsem
ezt úgy, hogy nem akartatok elköszönni? – képedt el a bátyám.
- Dobtam
volna neked egy puszit az ágyból – röhögött Cooper.
- Talia!
Hol vagy már? Indulnunk kell! – kiabált fel Norbi.
- Megyek
már, megyek! – ordibált vissza a lány.
- Ti
semmilyen időintervallumban nem hagyjátok az embert aludni? – hallatszódott Seth
mérges hangja.
- Bocsi!
- Ja, ne
haragudj!
- Tacere
solum manere!
- Mi van?
Mit mondott?
- Nem
tudom, mit akarhat – trappolt le a lépcsőn Talia.
- Mindig latinul
hablatyol, ha nagyon dühbe gurul – legyintett Coop, amolyan „nem érdemes ezzel
törődni” stílusban.
- Bizonyára
azt szeretné, ha elhallgatnánk – vélekedtem.
- Ez egy
régi nagy álma – értett egyet Coop nevetve.
- Indulunk
is – jelentette be Norbi.
-
Szasztok! – reagálta le Coop.
- Nem
kísértek ki a kapuhoz? – biggyesztette le a száját bánatosan Norbi.
- Mi van
veled, haver? – tápászkodott fel beletörődve sorsába Coop, majd felhúzott engem is.
- Csak…
Nem szoktuk külön tölteni a nyarat – magyarázta szomorúan Norbi.
- Néhány
napról van csak szó.
-
Mindjárt utánatok megyünk.
- Ráadásul
egy hét és haza is jöttök.
- Na, jó.
Akkor kalandra fel! – dobta fel a hátára táskáját Norbi, majd elindultunk a
kapu irányába.
Szépen
mindenki elköszönt mindenkitől. Persze
csak azok, akik mentek, azoktól, akik
maradtak. Nyilván a többi köszöngetés felesleg és hülyeség is lett volna.
-
Mindjárt sírok – közölte Coop szipogva.
- Máris
hiányoznak? – simítottam meg a hátát kedvesen.
- Nem.
Látom Kand Úr lábát kikandikálni Tal táskájából.
- Az a
lába? – hunyorogtam.
- Azt
hittem, az a füle – merengett Dex elgondolkodva.
- Fejjel
lefelé tömte be a táskába – ingatta a fejét megrökönyödve Coop.
- Túléli.
- Nahuel miért
lenget egy fehér zsebkendőt?
- Sajátos
a búcsúzkodási stílusa – vontam vállat.
-
Hiányzik Kand Úr – sóhajtott Coop.
- Pedig
elhálhattátok az éjszakát – röhögtem el magamat szórakozottan, ő pedig megajándékozott
egy szúrós
pillantással.
Vi*-* decuksa
VálaszTörlés<3
Törlés❤❤❤❤
VálaszTörlésMikor lesz folytatás??
VálaszTörlésUhh, nagyon imádom! <3 Mikor lesz folyti?? Már alig várom hogyan fognak alakulni Lia és Dex között a dolgok, na meg Tal és Norbi között! :D
VálaszTörlésMár van következő rész, csak nem linkeltem ide :O
Törlés