- Mit csinálsz suli után? – oldalazott
mellém a folyosón Wyatt.
- Miért? Randira akarsz hívni? –
vigyorogtam rá huncutul.
- Akkor nem kérdezném meg, hogy ráérsz
e. Tudnám a választ – kacsintott rám.
- Erről jut eszembe, Wy. Mikor idejöttem,
te voltál
a suli mindene, a lányok zsánere és
stb. Tulajdonképpen amióta vagyok
egy csajjal sem láttalak együtt
–
gondolkodtam hangosan.
- Azért eggyel biztosan láttál –
húzódott mosolyra a szája sarka.
- Az egy dolog, de én nem ebben az
értelemben értettem a kijelentésem – nevettem el magamat, elégedetten
mosolyogva magamban.
- Mondja a lány, aki más férfiak
ágyában tölti az éjszakát – húzta fel a szemöldökét, majd szórakozottan
táncoltatta őket, amit nem bírtam megállni
nevetés
nélkül.
- Gyakorlatilag senki ágyában nem
töltöttem az éjszakát. A kanapén aludtam
– nyomtam meg az utolsó szót.
- De Keatonnal aludtál – utánozott Wyatt remekül mulatva a helyzetemen.
- Nem tudnánk ejteni ezt a témát? –
dobtam be a szekrénybe a könyveim, majd becsuktam az ajtót. Egy kisebbet
megugrottam hátrafele, mivel Keat a falnak dőlve bámult rám
a szekrényajtó
eddigi takarásából.
- Ugyan, hercegnő. Mi
bajod ezzel a témával? Talán szégyelled? – Ajkain gúnyos mosoly jelent meg.
- Néha hiányzik az a Keaton, aki egy
szó nélkül mindent rám hagyott – sóhajtottam túljátszva a szerepem.
- Így sokkal szórakoztatóbb vagyok –
nyugtázta elégedetten, hogy nem gondoltam száz százalékig tényleg így.
- Egy kicsit azért ijesztő –
csatlakozott Zaylee is.
- Te vagy az én emberem – ölteltem át a
vállát.
- Te meg… - indult volna Wyatt
Keaton-höz, de ő cselesen kikerülte.
Elnevettem magamat.
- Gyere ide – karoltam át, hogy
kisírhassa magát a vállamon. – Mit terveztél délutánra?
- Semmit – hüppögte végül.
- Akkor miért kérdezted, mi dolgom? –
csodálkoztam.
- Tudni akartam, nem e megint
Keaton-nel tervezel aludni – közölte,
mire rögvest elengedtem és eltoltam magamtól.
- Áruló! – biggyesztettem le a számat.
- Bocsi.
- Keaton vérét miért nem szívod?
- Mert ő nem szívja
mellre az ilyeneket. Nincs benne semmi vicces – vont vállat
Wyatt őszintén.
- Nem is értem, én miért szívom mellre
– sóhajtottam egy nagyot, némi szemforgatás kíséretében.
- Én se – szúrta közbe Zay.
- Végső soron csak együtt töltöttük az
éjszakát – csúsztattam kezemet Keaton tenyerébe, ujjaimat kézfejére kulcsolva.
– Semmi szégyelni való nincs ebben – húzódtam közelebb Keaton-höz, testemmel az
övéhez simulva.
Egy pillanatra jóleső bizsergés futott
végig a testemen, ahogyan kezem az övéhez ért. Menthetetlenül jó érzés volt.
Nem nézett rám, mereven előre
bámult, Zay pedig felkuncogott.
- Talán ma este is megismételjük –
folytattam átesve a ló túloldalára.
- Azért nem kell túlzásokba esni –
hámozta ki magát a félig ölelés szerű szorításomból
Keaton, majd szabad kezével lehámozta magáról az ujjaimat.
Wyatt nem bírta tovább, kirobbant belőle a
nevetés.
Egy minutum erejére rosszul esett Keat reakciója, de Wyatt nevetése hamar
elfedtette velem az előbbi incidenst és
én
is nevetni kezdtem.
- Nincs rossz dolgod, haver – veregette
meg barátja vállát elismerően Wyatt, miközben
kiléptünk
a suli ajtaján.
- Ez nézőpont kérdése – dünnyögte Keat.
- Zay-bogyó, elvigyelek? – érdeklődött
Wyatt a kocsijához lépve.
- Nem, köszi. Biciklivel jöttem.
- Azta! – csettintettem elismerően a
nyelvemmel.
- Te is kipróbálhatnád – bökött oldalba
a könyökével Keat. Zavarodottan bámultam rá. A mozdulata kedves volt, a szavai
pedig gúnyosak. Nem illet össze nála ez a kettő.
- Roycy? – rángatott ki a
gondolataimból Wy.
- Bocs. Tessék?
- Elvigyelek? – ajánlkozott.
- Persze, köszi – bólintottam, de aztán
megrezdült a telefonom.
Anya
üzenete: Gyere haza. Most
azonnal!
Uhhuhh😍😮😮 az anyukája? Wtf
VálaszTörlésFolytatást hamar!!!
Bizony, bizony! A napokban jön is a következő rész 😊😊
TörlésHűha nos kíváncsi leszek elmegy-e vagy nem hamar folytit!!:)
VálaszTörlésHamarosan kiderül!! 😉😉
TörlésImadom <3
VálaszTörléscsak azt sajnalom h ilyen rovidek a rezek
alig birom kivarni a kovi reszt <3 <3