2017. október 7., szombat

Felejthetetlen nyár, 50.rész

Mozi után úgy ítéltük meg, hogy minek várni holnapig az eltervezett fürdőzéssel, ha egyszer ma is megtehetjük. 
Így aztán haza buszoztunk, összecuccoltunk, majd kocsiba raktuk magunkat és Cooper vezetésével felkerestük az egyik közeli strandot. 
- Menjünk csúszdázni! - pattogott Coop, miután átöltöztünk és elzártuk a cuccainkat a szekrénybe. 
- Ez nem egy aquapark - forgattam a szemem. 
- Attól még van csúszda. Láttam - bizonygatta igazát. 
- Az gyerekeknek való - nevettem el magamat. 
- Nekem pont megfelelő - húzta ki magát. 
- Milyen kockás a hasad! - bámultam az említett testrészét. 
- Ugye, hogy ugye - biccentett elismerően. - Szeretnéd... - tartott némi hatásszünetet. - Megfogni? 
- Szabad? - csillant fel tettetett ámulattal a szemem. 
- Most az egyszer - feszítette be a hasát, én pedig ráhelyeztem a tenyerem és meglapogattam. 
- Mit műveltek? - érkezett meg Dex a zuhanyzóból. 
- Leah éppen megszemléli a kockás hasam! 
- Nem tudom, te, hogy vagy vele, de nekem nem szemlélésnek tűnik - röhögte el magát Dex. 
- Mindent a kéznek, semmit a szemnek - nevetgéltem. 
- Lehengerlő, igaz? - nézett le rám Coop. Szerénység mindent áthidalónak látszott. 
- Valóban az - értettem egyet, mert hát azért még sem volt semmi. Nem semmi volt. Na. 
Tetszett, hogy szép kockás a hasa és még véletlenül sem szőrös. 
- Jól élvezd ki, mert legközelebb már nem lesz ingyen - intett, mire kajánul elvigyorodtam. 
- Ahogy akarod - ragadtam meg a bőrét és finoman ugyan, de alaposan megcsavartam. Cooper fájdalmasan felüvöltött, aztán elterült a földön. 
- Jól vagy? - szaladt oda hozzá egy éppen arra járó, ott dolgozó lány, aminek hála Coop máris jobban lett és nekiállt megfűzni a lánykát. 
- Hova szeretnél menni először? - kérdezte Dex mellém lépve. 
- A pezsgős gyógyfürdőbe - feleltem, miközben mindketten a még mindig a földön ülő Coopert és a mellette guggoló lányt figyeltük. 
- Menjünk - bólintott Dexter beleegyezően. 
Nem sokat kellett sétálnunk, máris elértük a keresett helyiséget. Két medencéből állt, melyek összeköttetésben álltak, plusz egy fotocellás ajtón keresztül kilehetett menni a kinti medencéhez, amely szintén ennek a részlegnek volt az eleme.
- Kint legyünk vagy bent? – érdeklődött tőlem Dex, miközben egyre beljebb ment a medencébe.
- Először legyünk itt ajánlottam, ő pedig csak bólintott, majd elvonult egy üres része és leült a medencében lévő csempés pad szerűségre.
- Cuki a fürdőruhád dicsért meg, mire elmosolyodtam.
- Köszi. Egyrészes!
- Látom – nevette el magát.
- Úgy vélem, uszodába ezt így illik – magyaráztam, miközben helyet foglaltam mellette.
- Nem hiszem, hogy van erre szabály, de csinos vagy.
- Köszönöm. Itt nem szokás mutogatni a tested – húztam össze a szemem a többi fürdőzőt figyelve.
- Az idős hölgyek valóban mind egyrészesben vannak vizslatta Dex a népeket.
- Néha eljárok egyedül ide, olyankor mindig velük társalgok – meséltem vidulva, mire Dex felnevetett.
- Komolyan?
- Igen, olyan jó kis pletykáik vannak a többi néniről, akik itt vannak – mulattam.
- Akiket szintén nem ismersz, igaz? – sandított rám Dexter sokatmondóan.
- Sebaj. Azért még vicces.
- Miért. Hagytatok. El? – jelent meg Cooper és haragosan ledobta magát mellém.
- Kikosarazott az úszómester? – kacsintottam rá huncutul.
- Nem is úszómester – fonta karba kezeit Coop durcásan. – És nem kosarazott ki.
- Akkor miért vagy már is itt? – kérdezte kedvesen Dex.
- Nem akarta velem tölteni a napját.
- Bizonyára dolgoznia kell – próbálkoztam, persze teljesen reménytelenül.
- Chh – fordította el a fejét Coop.
- Ha ilyen vagy, én se akarom veled tölteni – húztam össze a szemem, mire azonnal megperdült és elvigyorodott.
- Ezzel kellett volna kezdened!


1 megjegyzés :