5.rész
Sere szemszöge
- Ezt
nem hiszem el.
- Pedig
igaz.
- Ugyan
már. A 99%-a annak, ami kijön a szádon, hazugság.
-
Hányszor hazudtam neked, bébi?
- Az
egész valód egy nagy hazugság.
- Akkor
tekintsd úgy, hogy ez a mostani abban a maradék egy százalékban van.
- Az az
egy százalék valójában nem is létezik - legyintettem.
- Csak
nem hazudtál? - billentette oldalra a fejét Ace.
- De. Tőled tanultam. Az egész világ tőled tanulta.
- Ugyan
már - utánozott.
-
Szóval, azt állítod, meghívtad Sky Wondervoodot.
- Igen.
- Ide.
- Igen.
- A
bulidba.
-
Mondtam, hogy érdemes eljönnöd, mert meglepetés fogad majd - vonta meg a vállát
hanyagul.
- Azt
hittem, magadra céloztál.
- És mégis
eljöttél? - röhögte el magát Ace hitetlenül.
- Abban
reménykedtem, azt mondod majd, hogy mától békén hagysz - mosolyodtam el
gúnyosan.
- Reménykedj
csak nyugodtan.
- És
Sky el is jön?
- Ilyen
hatalmas rajongója lennél?
- Nem,
csak meglepett. Bár fogalmam sincs miért - gondolkodtam el, majd összehúztam a
szemem. - Őt is…
- Nem
értem, mire akarsz kilyukadni - villantott egy ártatlan, angyali mosolyt.
- Ugye
nem kavartál Sky Wondervooddal?
- Nem
rémlik - meredt el a távolba, a nappaliban bulizókat figyelve. Éppen egy nagy
csapat hiányosan öltözött lány riszálta magát nem sokkal arrébb.
- Sok
nap van, ami nem rémlik? - nevettem el magam a kezében tartott üvegre pillantva.
- Minden
lányra emlékszem, elhiheted - kacsintott rám, majd ismét elfordult.
- Azt
el is hiszem - értettem egyet, majd a nappaliba indultam, felkeresni Caget.
Sikeresen
meg is találtam, megismertem a barátait. Minden nagyon gyorsan történt, egyszer
csak feltűnt Sky Wondervood az
emeleten és énekelni kezdett. Igazából, éreztem, hogy tényleg itt lesz. Bár fogalmam nem volt, ki az az ismeretlen srác mellette, aki gitározott, mert tuti nem a bandájuk tagja. Vagy csak nem haladok a korral meg a hírekkel. Ja, ez lehet az oka.
Ace nem
ismert lehetetlent, ez pedig nagy dolog volt tőle, így hát visszaoldalogtam mellé és
elhúztam a srácoktól, akikkel épp beszélgetett.
- Mit művelsz, bébi? - érdeklődött
nyugodt hangon, lassan beszélve.
-
Táncolunk egyet - mosolyodtam el a többi táncoló ember közé húzva.
Még
mindig kezében volt a boros üveg, így szabad baljával körbefonta a derekam és
szorosan magához rántott, míg az üveget tartó jobbját a vállamra fektette.
Parászló szemekkel bámult, miközben táncoltunk, néha-néha beleivott az italába.
-
Bulizók, figyelem! Egy perc és éjfél! - kiabált a mikrofonba Sky.
-
Máris? - döbbentem meg.
- Tudod
mit jelent az éjfél, Sere? - kérdezte Ace közelebb hajolva.
- Hamupipőke elrohan? - tippeltem, ezúttal az én
arcomon volt az angyali, győztes
mosoly, tekintve, hogy Ace bizonyára a csókra célzott.
-
Ugyan, Sere. Jár nekem az a csók. Jó fiú voltam - búgta a
fülembe, én pedig nem
toltam el. Hagytam, hadd ámítsa magát.
De akkor most csókolóznak?????
VálaszTörlésNe mááár! Most akkor nem fogjuk megtudni, hogy mi lesz??? :o
VálaszTörlésOooo ne mááár! Most akkor megengedte neki??😂😍😍😍😍😍😍😣
VálaszTörlés