2018. január 5., péntek

Csillaghullás, közös Szilveszter, 5.rész (vége)

5.rész
Sere szemszöge

- Ezt nem hiszem el.
- Pedig igaz.
- Ugyan már. A 99%-a annak, ami kijön a szádon, hazugság.
- Hányszor hazudtam neked, bébi?
- Az egész valód egy nagy hazugság.
- Akkor tekintsd úgy, hogy ez a mostani abban a maradék egy százalékban van.
- Az az egy százalék valójában nem is létezik - legyintettem.
- Csak nem hazudtál? - billentette oldalra a fejét Ace.
- De. Tőled tanultam. Az egész világ tőled tanulta.
- Ugyan már - utánozott.
- Szóval, azt állítod, meghívtad Sky Wondervoodot.
- Igen.
- Ide.
- Igen.
- A bulidba.
- Mondtam, hogy érdemes eljönnöd, mert meglepetés fogad majd - vonta meg a vállát hanyagul.
- Azt hittem, magadra céloztál.
- És mégis eljöttél? - röhögte el magát Ace hitetlenül.
- Abban reménykedtem, azt mondod majd, hogy mától békén hagysz - mosolyodtam el gúnyosan.
- Reménykedj csak nyugodtan.
- És Sky el is jön?
- Ilyen hatalmas rajongója lennél?
- Nem, csak meglepett. Bár fogalmam sincs miért - gondolkodtam el, majd összehúztam a szemem. - Őt is…
- Nem értem, mire akarsz kilyukadni - villantott egy ártatlan, angyali mosolyt.
- Ugye nem kavartál Sky Wondervooddal?
- Nem rémlik - meredt el a távolba, a nappaliban bulizókat figyelve. Éppen egy nagy csapat hiányosan öltözött lány riszálta magát nem sokkal arrébb.
- Sok nap van, ami nem rémlik? - nevettem el magam a kezében tartott üvegre pillantva.
- Minden lányra emlékszem, elhiheted - kacsintott rám, majd ismét elfordult.
- Azt el is hiszem - értettem egyet, majd a nappaliba indultam, felkeresni Caget.
Sikeresen meg is találtam, megismertem a barátait. Minden nagyon gyorsan történt, egyszer csak feltűnt Sky Wondervood az emeleten és énekelni kezdett. Igazából, éreztem, hogy tényleg itt lesz. Bár fogalmam nem volt, ki az az ismeretlen srác mellette, aki gitározott, mert tuti nem a bandájuk tagja. Vagy csak nem haladok a korral meg a hírekkel. Ja, ez lehet az oka.
Ace nem ismert lehetetlent, ez pedig nagy dolog volt tőle, így hát visszaoldalogtam mellé és elhúztam a srácoktól, akikkel épp beszélgetett.
- Mit művelsz, bébi? - érdeklődött nyugodt hangon, lassan beszélve.
- Táncolunk egyet - mosolyodtam el a többi táncoló ember közé húzva.
Még mindig kezében volt a boros üveg, így szabad baljával körbefonta a derekam és szorosan magához rántott, míg az üveget tartó jobbját a vállamra fektette. Parászló szemekkel bámult, miközben táncoltunk, néha-néha beleivott az italába.
- Bulizók, figyelem! Egy perc és éjfél! - kiabált a mikrofonba Sky.
- Máris? - döbbentem meg.
- Tudod mit jelent az éjfél, Sere? - kérdezte Ace közelebb hajolva.
- Hamupipőke elrohan? - tippeltem, ezúttal az én arcomon volt az angyali, győztes mosoly, tekintve, hogy Ace bizonyára a csókra célzott.
- Ugyan, Sere. Jár nekem az a csók. Jó fiú voltam - búgta a 
fülembe, én pedig nem toltam el. Hagytam, hadd ámítsa magát.

3 megjegyzés :

  1. De akkor most csókolóznak?????

    VálaszTörlés
  2. Ne mááár! Most akkor nem fogjuk megtudni, hogy mi lesz??? :o

    VálaszTörlés
  3. Oooo ne mááár! Most akkor megengedte neki??😂😍😍😍😍😍😍😣

    VálaszTörlés