- Halló - vettem fel szórakozottan, teli szájjal nyamnyogva
a telefont.
- Hol vagy? - tért rögtön a lényegre Zay.
- Te hol vagy? - kérdeztem vissza.
- A szobádban.
- Oh - biccentettem. - Gondolom, én nem vagyok ott.
- A megérzéseid egyenesen csodálatra méltóak - ironizált, de
azért éreztem a hangján, hogy egy cseppet viccesnek tartotta a
beszólásom.
- Köszönöm - tömtem egy újabb adag tojást a számba.
- Épp zabálsz?
Röhögve húztam össze a szemem.
- Így is mondhatjuk.
- Hol vagy?
- A szomszédban - feleltem, belekortyolva a kávémba.
- Melyikbe? - érdeklődött néhány másodperc töprengés után Zay.
- Mr. Walberg mindig szívesen lát reggelire. Ha jól
viselkedem, jutalomfalatot is kapok evés urán. De csak után, előtte
sosem. Nem szabad evés előtt nasizni - magyaráztam
komoly fejjel és még komolyabb hangon.
Keaton felpillantott és megjelent egy apró mosoly a szája
sarkában, mire rákacsintottam.
- Szerinted engem is szívesen látna reggelente?
Hirtelen félrenyeltem a kávét, aminek következtében
egyszerre köhögve és röhögve válaszoltam.
- Wow, Zay!
- Mi van?
- Nem is tudtam, hogy van egy ilyen poénos oldalad is -
bólogattam elismerően a torkomat köszörülve, Keat pedig felállt, elővett egy poharat, vizet töltött bele és átnyújtotta nekem.
- Köszi - hálálkodtam.
- Mondtál valamit? - szólalt meg a vonal másik végén
Zay.
- Semmi - legyintettem. - Egyébként mit keresel a szobámban?
Dúl a vihar! Ugye nem gyalog jöttél?
- Nem, dehogy. Wyatt elhozott - érkezett a válasz tárgyilagosan.
- Wyatt épp ott áll melletted a szobámban? - ráncoltam a
homlokom.
- Valójában ül.
- Aha. Nagyon csendben van - jegyeztem meg, furcsálva, hogy
még nem ordított bele a telefonba vagy ilyesmi.
- Kapott apukádtól egy fotóalbumot és azt böngészi átszellemülten.
Hát, ez szuper.
- És meddig terveztek ott maradni? - csevegtem.
- Nem tudom. Igazából hozzád jöttünk.
- Miért is?
- Elmarad ma az iskola. Wyatt ötlete volt, hogy töltsük
együtt a napot - avatott be Zay.
- Hármasban? - szaladt fel a szemöldököm.
- Nyilván nem. Keatont utánad szedtük volna össze.
- Nos, mivel én úgyis itt vagyok, két legyet üthettek egy
csapásra.
- Biztos nem Mr. Walbergnél vagy? - kérdezte gyanakodva
Zay.
- Akarom tudni, miért tartod valószínűbbnek,
hogy a 90 éves, kedves szomszéd bácsinál reggelizem reggel
negyed nyolckor, mint, hogy Keatonnél?
- Mert kedvesnek tartod? - tippelt Zay.
- Keatont nem tartom annak?
- Nálad sosem lehet tudni - felelte hanyagul Zaylee.
- Ez mondjuk igaz - vigyorogtam, majd felállva Keat mellé
léptem és nyomtam egy puszit az arcára. Fél karral átölelte a derekam, kicsit
közelebb húzva magához tovább olvasgatta a híreket a tabletjén.
- Akkor átmenjünk mi vagy jöttök ti? - invitált meg Zay gyakorlatilag
a saját házamba.
Keatre pillantottam.
- Menjünk mi vagy jöjjenek ők?
- Ahogy szeretnéd.
- Akkor gyertek ti - döntöttem, hisz pizsamában voltam,
ráadásul még be sem fejeztem a reggelimet.
Előző rész:
😍😍😂😍gyorsan folytit!!:))
VálaszTörlésImádom mást nem tudok rá mondani/írni ������
VálaszTörlés