Töréspontok, 21.rész

Baek nem festett totál hülyén maszkban, szemüvegben és sapkában. Nálunk amúgyse feltűnők a maszkos emberek, itt szinte mindenki hord különböző okokból.

Persze, egy nagyon megszállott kpop fan minden maszkos emberről lerántja azt, hátha egy híreség, mondjuk Baekhyun rejtőzik alatta.

Szerencsére azonban úgy tűnt, a fanatikusok másfele mulatják az idejüket, kölcsönözve ezzel néhány szabad és kellemes percet nekünk. Baek cipelte a könyvekkel teli dobozom, míg én a bőröndömet húzva caplattam végig a folyosón.

- Lesz szobatársad? – érdeklődött Baek kíváncsian.

- Miért? Azon agyalsz, hogy kellene bemutatkoznod neki? – vigyorodtam el.

- Üdvözöllek. Byun Byung-Soo vagyok, Se-Ryung bátyja – vágta rá gépiesen, mire elnevettem magamat.

- Byun Byung-Soo? A vezetéknevedről legalább nem kell hazudnod – vigyorogtam, hogy a testőre keresztnevét venné fel.

- Szerintem király álca.

- Ő mondta, hogy biztonság kedvéért ez legyen a fedőneved?

- Nem gondolod, hogy magamtól ki tudnék találni egy álcát? – biggyesztette le az alsó ajkát, aminek láttán ott helyben össze tudtam volna csinálni magam. Elnézést a nyers megfogalmazásomért.

- Ó, dehogynem!

- Akkor jó. Csak mert ez tényleg az ő ötlete volt – ismerte el lesütött szemekkel, amin persze nevetnem kellett.

- Semmi baj, majd legközelebb – csipkedtem meg az arcát játékosan. Baekhyun az érintésem következtében felkapta a fejét és egyenesen a szemembe nézett. Arcomról lehervadt a mosoly, ujjaim pedig mintha az arcához ragadtak volna, képtelen voltam elemelni a kezem selymes bőrétől. Csak álltunk ott, egymással szemben, tekintetünk összefonódott és én még az arcát is tapiztam.

- Ööö, megérkeztünk – tértem hirtelen magamhoz, elkapva a kezemet és elfordultam az ajtó irányába.

- 48? – akadt meg a tekintete a szobám ajtaján díszelgő számon.

- Hidd el, ez tényleg csak egy oltári nagy véletlen! – engedtem el a bőröndöm fogóját és védekezően feltartottam a kezeim.

Eddig fel sem tűnt, pedig köztudott Baek rajongói körében, hogy a 48 a kedvenc száma.

- Ilyen véletlenek nincsenek – rázta a fejét hitetlenkedve.

- Esküszöm neked, ebben tényleg nincs benne a kezem – folytattam a mentegetőzést.

- Ennyire nem vagy a fanatikus megszállottam? – pillantott rám felvont szemöldökkel.

- Nem állítom, hogy nem lettem volna képes rá, de ez csupán a véletlen műve.

Baek felnevetett és dünnyögött valamit, amiből egy szót sem értettem, de inkább ráhagytam.

- Egyébként nincs szobatársam – ütöttem be a kódot az ajtón lévő zár fölötti kis gépezedbe, mire az ajtó kinyílt.

- Annyi az álcámnak – kacsintott rám, aztán mindketten beléptünk a szobába, Baek pedig lecsúsztatta a maszkját az állára. – Mi a kódod?

- Miért is árulnám el? – vágtam amolyan „mégis mit képzelsz te rólam” fejet.

- A telefonszámom? Vagy a nevem számokkal? – faggatott engem heccelve.

- A születésnapod – feleltem, mire elkerekedett a szeme.

- Komolyan?

- Dehogy, még csak az kéne. Xiumé – jelent meg egy kis huncut mosoly az arcomon, Baek pedig elfintorodott.

- Chh – lépett el mellettem és lerakta a dobozt az asztalra.

- Igazából a húszas szobát akartam, mert ugye az Xiumin kedvenc száma – lendültem bele a hazugságáradatba, csak épp fogalmam nem volt, valójában mi Xiu kedvenc száma és csak reméltem, hogy Baeknek sincs. – De persze az foglalt volt és felajánlották a 48-ast, nekem meg halvány lila gőzöm se volt róla, hogy ez a kedvenc számod. Mármint, nyilván tisztában vagyok vele, csak akkor nem esett le.

- Igen? – vágott megértő, kedves arcot.

- Igen, most képzeld el. De ha már lemaradtam A Xiu-s szobáról, gondoltam, legalább a szülinapja lehetne a kódom.

- Ezért ütöttél be hat darab egyest?

Basszus!

- Nem hiszem el, hogy meglested a kódomat! – böktem felé a mutatóujjammal vádlón.

- Nagyon látványosan csináltad – nevetett.

- Jó, az a helyzet, hogy ez az alap kód, majd csak most fogom megváltoztatni – próbáltam kihozni a helyzetből a lehető legtöbbet.

- Világos. Xiu kódjára – bólogatott.

Lemondóan felsóhajtottam és leültem az ágyra.

- Hagyjuk.

- Nem értelek – sétált mellém és helyet foglalt közvetlen mellettem. – Egy csomó rajongómnak velem kapcsolatos dolog a kódja, én vagyok háttérképük és a szobájuk falán is ott feszítek.

- Honnan veszed ezt? Nem vagy te egy kicsit beképzelt?

Csak nevetett.

- Miért érzed cikinek ezt?

- Mert a legtöbb rajongóddal nem barátkozol csak úgy. Nem akarom, hogy megszállottnak tarts – vallottam be lehajtott fejjel, mire két ujját az állam alá csúsztatta, arra ösztökélve, hogy felemeljem a fejem és a szemébe nézzek.

- Hogy őszinte legyek, kifejezett tetszik, hogy ennyire odavagy értem.

(az a bizonyos alsó ajakbiggyesztés)

Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.com/2018/06/torespontok-22resz.html

Előző rész:

http://csillagokhullas.blogspot.hu/2018/05/torespontok-20resz.html