2018. november 14., szerda

Kicseszett Testőrség, 6.rész

Az első két hét több szempontból is meglehetősen csendesen és eseménytelenül telt el. Egyrészt mert a Castle család nem kapott sem fenyegetéseket, sem rágalmazásokat, nem érte őket támadás, sem merénylet és nem is volt semmiféle hivatalos megjelenésük, ahol célponttá válhattak volna. A nyár utolsó két hete volt ez, utazások, suli nélkül, csupán néhány kisebb kimozdulással. Másrészről pedig Draco véleménye szerint Raelynn viselkedése volt csendes, ugyanis elmaradt a szőkeség által várt hiszti, a thai előd hiányolása, a követelések és elégedetlenkedések. Munkán kívül nem is beszéltek. Draco nem akart, Raelynn pedig a jelek szerint ezt tudomásul vette és ezért nem is erőltette.
Persze azért Draco rajta tartotta a szemét, nem e valami rosszaságon töri a fejét a kiscsaj. Hamar szemet szúrt a testőrnek, hogy védence különösen jó viszonyt ápol a biztonsági szolgálat főbb tagjaival, a keleti senkiháziakkal. Draco azt is észrevette, hogy nemegyszer beszélnek közös nyelvet, amiből ő egy árva kukkot sem értett. Megbízható forrásból kiderítette hát - ugyanis befűzte a középkorú, telt szakácsasszonyságot és az egyik fiatal takarító lánykát, hogy legyen kiktől belsős információkhoz jutnia -, hogy a nyelv nem más, mint thai. Ezt a hablatyolást – ahogy Draco nevezte - még elődje, az imádott Tul tanította meg Raelynnek, aki előszeretettel kommunikált ily módon a sárga ördögökkel.
Draco természetesen nem beszélt thai nyelven és tulajdonképpen nem is akart, de dühítette, hogy a jelenlétében szándékosan úgy beszélnek, hogy ő ne érthesse. Persze az angol mellett elsajátított ő is egy idegennyelvet, nem mellesleg szülőhazájának nyelvét, a svédet, mivel az apai nagyapja rögeszméje volt, hogy nem hajlandó még ha beszéli is angolul kommunikálni a családjával. A Svédországban élő nagypapi kényszere által Draco kénytelen volt kisgyerekkorában elsajátítani a svéd nyelvezetet, hogy mégiscsak szóba elegyedhessen a nagyapjával, addig pedig a nagymamája segített szót érteni a papussal, ugyanis Draco apja nem volt hajlandó résztvenni a nagypapa hülyeségében.
Azonban Draco a kiváló svéd nyelvismeretével nem sokra ment az elkeletiesedett és elfuserált kúriában.
Egyik este Jeff magához hívatta Dracot, hogy megejtsék a szokásos megbeszélést, észlelt e Draco valami furcsát vagy oda nem illőt.
- Mármint magamon kívül, aki akaratom ellenére ide vagyok kényszerítve a normálisnál jóval több ázsiai csávóval? – kérdezett vissza szokásos stílusában.
- Ezt a múlt héten már tisztáztuk – válaszolt rezzenéstelen arccal Jeffrey.
- Arra céloz, mikor kiselőadást tartott a nemes ázsiai vér áramlásáról? – vágott egy pofát Draco. Jeffrey többnyire engedte az alkalmazottainak, hogy tegezzék, de Draco egyelőre nem élhetett ezzel a kiváltsággal.
- Látom, legalább emlékszel – bólintott egyet Jeff.

- A hülyeség mindig megmarad az ember fejében – húzódott gúnyos mosolyra Draco keskeny szája.
- Akkor hát nincs mit mondanod nekem? – tért vissza az eredeti tárgyra Jeff.
- Semmi különöset nem véltem felfedezni, uram – hangzott a válasz, ami nem meglepő módon eléggé gunyorosan csengett.
- Rendben.
- Esetleg visszatérhetnék a helyemre, nehogy lepuffantsák drága védencemet, míg itt csacsogunk? – érdeklődött Draco kedélyes mosollyal az arcán.
- Hogyne, távozz – legyintett a biztonsági főnök, Draco pedig elhagyta az irodáját.
Jeffreynek nem most volt dolga életében először egy ilyen fiatal és lázadó szellemiségű testőrrel. Draco azonban más volt, mint egy tipikus huszonéves tinédzser. Hiába volt gúnyos és lekezelő, főnökével és kollégaival szemben tiszteletlen, Jeffrey abból, amit eddig látott és amiket korábbi esetekről olvasott vagy épp Draco apjától hallott, meg volt győződve, hogy a fiú tehetséges testőr, aki a munkájában egész más ember, mint a valóságban. Éppen ezért nem is aggódott. Úgy gondolta, Raelynn jó kezekben van.
Draco mindeközben mérgesen haladt végig a ház folyosóin.
Már megint számon kérték. Mintha nem számolna be arról, ha valami furcsát vagy aggodalomra okot adót látna. Ő tudja, mi a dolga, tisztában van vele, mivel jár a munkája és igenis remekül végzi azt. Úgy kezelik, mintha valami taknyos kölyök lenne, nulla tapasztalattal, hozzáértés és rálátás nélkül.
Draco fortyogás közepette elért Raelynn szobájáig, ám hamar észrevette, hogy a lány bizony nincs ott. A rohadt életbe!

Előző rész:

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése