Pár évvel ezelőtt jöttem
rá, hogy elég jól
kinéznem ahhoz, hogy megszerezzem a lányokat. Őket
nem izgatja az életed,
hogy hány éves vagy, mit csinálsz hétköznaponként vagy mit nem. Ha megfelelő a külsőd, engednek neked bármit.
Pláne, ha híres vagy. Így hát
fogtam egy gitárt meg pár haveromat és hopp, máris benne voltunk a zeneiparban.
Mindennek az vetett véget, hogy kavartam Sarah Bieverssel, korunk
legfelkapottabb tini énekesnőjével
és ezután nem jöttem össze vele, ahogy ő fogalmazott „rendesen”. Szerintem így is több időt adtam neki, mint eddig bárkinek. Persze, ő ezt nem értékelte, ahogy a drága apucija, James Bievers sem, a milliárdos bunkó. Mivel beperelni nem tudtak, úgy döntöttek a karrieremet fúrjak meg. Jimmy, a menedzserem addig adta
a lovat apám alá,
míg közös erővel rá nem kényszerítettek, hogy visszajöjjek a szülővárosomba,
Ravenswoodba és járjam ki itt a gimi utolsó évét. Mikor híres lettem, az lebegett a szemem előtt, hogy végre
kimozdulhatok otthonról.
Otthon. Ugyan, a drága
apám mindennap megvert engem és anyámat, aki
minden áldott alkalommal bocsánatot kért apámtól. Pedig semmit nem tett. És én
sem. A szüleim engem okolnak minden rosszért, ami valaha sújtotta őket. Ez mindig is így
volt és mindig
is így lesz.
- Cade? - szól Simson igazgató, kirángatva
a gondolataim közül.- Figyeltél rám? - kérdezi, bár sunyi képén látszik, hogy
előre tudja a választ.
- Persze. A mellém helyezett segítőről beszélt - tippelek, az arcát látva
igen pontosan. A mázlim ma
is velem van.
- Igen. A neve Rowen Wilson - mondja, már
magam előtt látom
a világ
legnagyobb stréberét, lenyalt hajjal, lapos mellel, valami három centi vastag szemüvegben, csövi ruhákban.
Kopognak az ajtón, majd egy lány lép be.
Először
hosszú,
napbarnított lábait pillantom meg, melyek apró kis farmershortba vannak bújtatva. Fehér
ujjatlant visel Ramones felirattal, barna haja hullámosan omlik a vállára,
fején hátracsapott ellenzőjű baseball sapka. Lábán
Nike. Rohadtul dögös.
- Rowen, ő
itt Cade Michaelson - mutat be minket egymásnak
Simson. Rowen csak biccent felém, majd elhagyja az irodát, intve nekem, hogy
kövessem.
Már jó ideje megyünk egymás mellett és
eddig egy szót nem szólt. Megunom a várakozást es kezdeményezek.
- Tényleg? Semmit nem érzel? - kérdezem
nagyképűen, mert zavar az érdektelensége.
- Eléggé ideges vagyok - közli kimerten.
Na, jó úton haladunk.
- Miért?
- Mert rákényszerítenek, hogy egy öntelt
rocksztárt kísérgessek egész héten. - forgatja a szemét, hozzá édesen
fintorogva.
- Sokan ezt inkább élveznek.
- Én is tudom. Millió kedves és aranyos
lány gyűlöl
most, csak mert Simson nem hagyott nekem választást - mondja, továbbra sem nézve még csak felém sem. Hangjából
csak úgy csöpög
a gúny és
megvetés.
- Mi ez neked, valami bünti? - érdeklődöm,
megigazítva
fejemen a sapkámat.
- Olyasmi. Reggel gördeszkával jöttem
suliba - Ó, te jó ég, deszkával jár suliba. Hát van ennél a lánynál jobb? Nem
is értem, miért gondolkodom ilyeneken. Összezavar a nemtörődömsége.
Sajnos még nem volt módom hozzászokni az elutasításhoz.
- És? – mert azt még nem igazán értem, mi
ebben akkora nagy probléma.
- Egész a szekrényemig jöttem vele - oh,
így már egész más, nyilván a folyosón tiltott az ilyesmi.
- Na, figyelj, amint belepünk a terembe,
Emily, Layla vagy Sheryl rád veti magát, szívesen elmesél neked mindent, így
nem kell tovább rabolnunk egymás idejét - próbál lerázni. Ehhez azért lesz
egy-két szavam.
- A-a. Én tőled
szeretném azokat
az információkat. Ha lepasszolsz, beárullak Simsonnal
- vigyorgok rá pimaszul, tudván, hogy ezzel megfogtam. Nem mintha megtenném,
bizonyára tisztában van ezzel, mégis beadja a derekát.
- Jó - sóhajt lemondóan. - Az első óra
matek, Mr. Ericksennel jobb vigyázni.
- Akkor bajban vagyok?
- Egészen biztosan - közli komolyan, de a
hangján hallom, hogy jól szórakozik. Fenébe, mosolyodjon már el. Látni akarom.
- Itt vagyunk. Majd óra után összefutunk
- lép be a terembe, maga mögött hagyva engem. Egy szőke csaj már
mutatja is, hogy mellé
üljek. Veszettül jól néz ki, pont az
ideálom, így hát nincs mit tenni, elfogadom az ajánlatát. Hátha eltereli a
figyelmemet Rowenről.
Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2015/10/rad-talalni2.html
Eszméletlenül jó! ! Folytasd légyszi! :)
VálaszTörlésKöszönöm!!:) Hamarosan érkezik a folytatás:)
VálaszTörlésGyorsan folytasd kérlek ♡♡♡♥♥♥☆
VálaszTörlésKoszonom szepen <33 Holnap jön a következő rész:)
TörlésNagyon jó történezek, változatos stílussal megírva que zsem :)
VálaszTörlésEgy kivetnivalóm van, és az az, hogy a mostani szavazáson nem lehet több karakterre szavazni, ez nem igazság :(
Ezen máris változtatok;)) Köszi:*
Törléssimom elkeles vonzás szabályai :D tök ugyan olyan tök tetszik *-*
VálaszTörléssimone *
Törlés