- Így hát az alkotmányjogról elmondható,
hogy... - éles nyikorgás fojtotta a professzorba a mondatának második felét.
Egy fiú lép be az előadóterembe.
- Elnézést a késésért, Mr. Wickett,
lerobbant a buszom - mosolyog huncutul. Gyönyörű
szemei bocsánatkérően tapadnak a professzor arcára, szőke
haja összevissza
áll, mintha valóban futott volna, hogy ideérjen. Bizonyára ez csak a látszat, ami mint tudjuk, néha csal.
- Na, és miért pont a jog? - érdeklődik. Egy kávéházban
ülünk,
közös
lyukasóránk alkalmával Corey úgy gondolta, jóval hasznosabb lenne
együtt eltölteni az időt.
- Az enyém is, Mr. West, még is itt
vagyok - úgy látszik, Mr.Wickett már régebbről
ismeri a fiút, nyilván rendszeres késő, aki minden alkalommal megpróbálja
kimagyarázni magát szorult helyzetéből. - Menj, foglalj helyet!
A srác elindul a karzat felé, szeme
ide-oda cikáz optimális ülőhelyet keresve, majd tekintete megállapodik rajtam. Idesétál
és mellém ül.
- Hello! - köszön, hangja lágy, illata
fenséges.
- Szia! - köszönök vissza, mert nem
tudom, mi mást mondhatnék még.
- Új vagy. A nevem Corey West - nyújtja a
pad alatt jobbját, én pedig meleg tenyerébe csúsztatom a sajátomat.
- Rhea North.
- Most szívatsz? - bámul rám, továbbra
sem engedve a kezem, mire elmosolyodom es a fejemet rázom. Mindkettőnk neve egy égtáj.
- Jesszus, látod, mennyire sorsszerű, hogy pont ideültem
- nevet halkan, nehogy a professzor kiszúrjon
minket. Muszáj egyetértenem vele.
Pár nappal később
- Mindig is ügyvéd akartam lenni - sütöm
le a szemem, mire felnevet.
- Minimum bírói kinevezésre számítottam.
- És te? Miért pont a jog? - ismétlem meg
a kérdését, mire csak vállat von.
- Apám is jogász.
- És szeretnél olyan lenni, mint ő? - kérdezem
reménykedve, de arcát látván tudom, a válasz még csak megközelítőleg sem igen lesz.
- Olyan, aki nem ad saját döntési lehetőséget
a fiának? Nem
- nevet fel gúnyosan. Úgy érzem,
hozzá kell érnem,
segíteni szeretnék rajta. Óvatosan megsimítom az asztalon pihenő kézfejét, mire rám mosolyog, most már őszintén.
- Én megmutathatom neked a helyes irányt
- vigyorgok rá, a nevemmel poénkodva, mire hangosan felnevet.
- Kösz, de én is tudom, merre van nyugat
- már mindketten nevetünk.
Ez is szuper folyti!!!
VálaszTörlésKöszi:) ennek speciel nem terveztem folytatást írni, de ha nagyon szeretnéd, megteszem;)
TörlésÍrj folytit..!!! Kérlek..:D
Törlésrendben:)
TörlésLesz folytatás?Ha igen mikor?
VálaszTörlésNem hiszem:c
TörlésEnnek lesz folytatása?
VálaszTörlés