- Utána kellett
volna mennem! – jelentette be immár vagy negyvenedszerre Norbi.
- Gondolhatod, mi
mennyire sajnáljuk, hogy nem tetted meg – dünnyögte Cooper, mire halkan felnevetettem.
- Lia! – csattant
fel a bátyám, mire azonnal abbahagytam a nevetést.
- Khm. Igen?
- Mi olyan
vicces? – kérdezte mérgesen.
- Humoros vagyok.
Nem tudtad? – ámult Cooper, mire Norbi szimplán lekevert neki egyet.
- De. Sajnos
tudtam – mondta, majd határozottan – vagy legalábbis annak tűnve - elindult
valamerre.
- Norbi! Most meg
hova mész? – szóltam utána.
- Vissza
Taliához.
- És honnan
tudod, hogy hol van? – érdeklődött Dex, aki egészen eddig nem mondott
semmit.
- Érzem –
jelentette ki értelmesen a bátyám, mire Dexter egyetértően bólintott
egyet.
- Úgy már
mindjárt más.
Szóval még néhány
beszólogatás, sértődés, hezitálás és veszekedés elteltével Norbi
valóban elindult, hogy felkutassa a szegény, elveszett Taliát. Aki persze
miatta került ilyen hátrányos helyzetbe. Én meg egyedül maradtam Cooperrel meg
Dexterrel. Ígéretesnek tűnő este állt
előttem.
- Szóval, akkor
mi a terv? – kérdezte Dex ide-oda pillantgatva egyik épületről a másikra.
- Menjünk moziba!
– lelkesedett Cooper még mindig a telefonját babrálva.
- Mert azt
Amerikában nem tudsz… - mormogtam, mire felszaladt a szemöldöke.
- Mi olyan van
itt, amit ott nem tudok?
- Nem tudom.
Magyar kaja – vontam vállat, mire mindketten elismerősen bólogattak.
- Az valóban jó!
- Menjünk haza és
főzz nekünk! –
dobta fel ismét zseniálisnak vélt ötletét Cooper.
- Hát ezt
elhitted – vigyorodtam el, majd előkaptam a
telefonom és írtam pár sort a barátnőmnek, csak, hogy
tudjam, minden rendben.
Lia üzenet: Hé,
Tal! Minden okés?
Talia üzenete: Persze.
Figyu! Ne hagyd, hogy Nahuel utánam jöjjön, oké?
Hát ezzel egy
csöppet elkésett.
- Srácok!
- Mi van? – Te jó
ég! Megint egyszerre beszélnek.
- Meg kell
állítanunk Norbit.
- Ugyan miért?
- Te hagytad
elmenni.
- Ja, azt
mondtad, hogy hadd idézzelek: Ehhez semmi közünk!
- Én nem is így
beszélek! – háborodtam fel Cooper béna hangutánzásán.
- Dehogynem, de
most nem ez a lényeg.
- Leah! Ez nem
így működik, nem
változtatgathatod kedved szerint a véleményed! – magyarázta Dexter, mire
értetlenül ráncoltam a homlokom.
- Már miért is
nem? Ez az én véleményem, akkor másítom meg, amikor akarom! – ellenkeztem
azonnal, hiszen nem volt igaza. Azt sem tudta, miről beszélt. Ez
tipikus Button vonás, az összes gyerek ilyen, leszámítva persze Sethet. Igazán
meggyőzően képesek
bizonygatni azt, amiről amúgy fogalmuk sincsen.
- A mi
szabályaink szerint, ezt nem teheted meg – jelentette ki Cooper.
- Miféle
szabályok? Ez valami új dolog?
- Olyasmi.
- Mondjuk, hogy
igen. Azért hoztuk, hogy elkerüljük az olyan szituációkat, mint ez itt – világítja
meg a helyzetet Dexter.
- Értem. És ha jó
érveim vannak?
- Na. Osztd meg
velünk, kérlek!
- Bizony,
halljuk!
- A húgotok írt
nekem! Könyörgött, hogy ne engedjem utána Norbit! – mondtam olyan drámaian,
amennyire csak kitelt tőlem.
- Hát akkor minek
engedted? – szaladt fel Dex szemöldöke.
- Ej, csak nem
meggondolatlan döntést hoztál? – rázta finoman a fejét Cooper.
- Nem. Ezt most
írta, az előbb, miután Norbi lelépett.
- Áh, így már
mindjárt más!
- Mindent
értünk!
- Akkor mehetünk?
– sóhajtottam fel, most, hogy végre sikerült meggyőznöm őket.
- Nem!
Elfogadjuk, hogy nem a te hibád, de akkor sem másíthatod meg a döntésesedet! – közölte
ellentmondást nem tűrő hangon Dex.
- De nem ám! –
helyeselt Cooper.
- Nekem mindegy,
majd megyek egyedül – válaszoltam lemondóan, majd a metró felé indultam.
- Banyek! –
szitkozódott Dex. – Ma követni akartam Leaht.
- Én meg nem –
felelte lezserül Cooper, mire bemuttam neki.
Lementem a lépcsőn, végleg szem elől tévesztve őket. Azon filóztam,
hova is kellene most mennem, vajon a bátyám merre tart éppen. Meg, hogy
tulajdonképpen miért is mentem utána. Nyilván meg szerettem volna óvni Taliát,
tiszteletben tartani a kérését.
Nagyon fura ez az
egész, ők ketten, a kapcsolatuk mostanság, ahogy viselkednek egymással.
Akárcsak a bátyám Cooperrel való barátsága. Mintha kissé eltávolodtak volna
egymástól. Azelőtt állandóan együtt lógtak, nem volt ilyen „én
erre megyek, te arra” problémájuk.
Talán idén minden
megváltozik. Vagy már meg is változott. Esetleg, ha mégsem, akkor meg
fog.
Következő rész:
Előző rész:
Nagyon szuper <3
VálaszTörlésKöszi! <3
TörlésFolytit! Ügyi vagy! :)
VálaszTörlés