- Szia, Norbi!
- Mit akarsz,
Lia? - sóhajtott egy hatalmasat a bátyám a vonal túlsó felén.
- Az a helyzet,
hogy… - kezdtem bele, de Dex közbevágott.
- Leah béna volt,
és most rettentően bánja, hogy korábban utadra engedett,
ahelyett, hogy barátnőjének eleget téve inkább visszatartott volna –
foglalta össze röviden a történteket Dex, meglehetősen nyersen.
- Mondtam már,
hogy Talia azután írt, hogy Norbi lelépett! - hadakoztam vele ma már
milliomodszorra.
- Mit írt Talia??
– ordított bele azonnal a telefonba Norbi, de figyelmen kívül hagytuk.
- Persze, persze,
ezt már mondtad – legyintett Dex lezserül.
- Egyébként te
mit is keresel itt? – fintorgtam rá, mivel tisztán emlékeztem a pillanatra,
ahogy otthagytam őket a francba, mert nem akartak velem jönni.
- Tudni
szeretném, mi van Taliával! – próbálkozott tovább a bátyám. Természetesen
meglehetősen sikertelenül.
- Miért, nem
lehetek itt? – nézett rám sértődötten Dexter.
- Ezt nem
mondtam. Egyelőre. Csak annyi hangzott el, hogy megkérdeztem, miért – húztam el a
számat.
- Mi az, hogy
egyelőre? – akadt ki
teljesen Dex, de pontosan tudtam, csak rájátszott.
- Lia! Dexter! –
hallottam Norbi kétségbeesett hangját a vonal túlsó végéből, de továbbra
sem foglalkoztam vele.
- Dex! Csak azért
vagy itt, hogy az idegeimre menj? – Ezúttal én sóhajtottam egy hatalmasat.
- És ti azért
hívtatok fel, hogy az idegeimre menjetek? – érdeklődött már
nyugodtabb hangnemben a bátyám.
- Azért vagyok
itt, mert nem azért utaztam ennyit, hogy a bátyámmal – akit amúgy minden nap
látok - lehessek kettesben – mondta ki őszintén Dex, mire
egy kicsit megenyhültem.
- Én azért jöttem,
mert van medencétek – szúrta közbe Cooper, aki természetesen nem maradt
egyedül, miután Dex utánam indult.
- Cooper! Te is
ott vagy? – tudakolta Norbi, gondolom, valaki olyat keresett, aki végre majd válaszol
neki.
- Bocs, Norbi –
szóltam bele a telefonba némi csönd elteltével.
- Miért hívtál?
- Talia nem
akarja, hogy kövesd, úgy hogy hagyd békén, és gyere vissza hozzánk. Találtam a
neten egy helyet, ahol játszani lehet… - informálta Cooper kedvesen, én pedig a
szájára tapasztottam a kezem.
- Ez most senkit
nem érdekel.
- Nahuelt mindig
érdekli az ilyesmi! – ellenkezett Coop, mivel ott, abban a pillanatban, képtelen
volt felfogni, hogy vannak fontosabb dolgok az életben, mint az xbox.
- Nem akarja,
hogy utánamenjek? – kérdezte a bátyám.
- Figyelj, nem
lesz semmi baja, oké? Majd hazajön, és minden a legnagyobb rendben lesz. Ez nem
jelent semmit – nyugtatgattam, mert fogalmam nem volt, mi tört rá, hogy ennyire
elveszett lett.
Mintha nem is
Norbi lett volna az. Cooper is más volt, túl flegma, amolyan mindenkit leszarok
stílusa eléggé elüt az amúgy kedves, humoros, mindig jókedvű fiúétól,
aki eddig volt. Dexről már ne is beszéljünk. Mi ez az állandóan
viccelődős, semmi
komolyságot nem hordozó, folyamatosan besértődő emberi
lény, ami lett belőle?
Aztán ott van ez
az egész dolog Norbi és Talia között, amit inkább meg sem neveznék, annyira
fura.
Na, jó, felejtsük
el, tegyük fel, hogy minden a legnagyobb rendben van, leszámítva, hogy Talia
eltűnt, és nem
akarja, hogy megkeressük.
- Tehát nem akarja,
hogy utánamenjek – ismételte újra Cooper szavait a bátyám.
- Na,
idefigyeljél Bánat! – kapta ki a kezemből a mobilt Dex, és
az Agymanók szomorú kis figurájának nevén hívta a bátyámat.
- Én Norbi
vagyok… - jegyezte meg csupán mellékesen a megszólított.
- Hagyd már abba
ezt a búslakodást, és gyere ide vissza hozzánk azonnal! Ma bulizni fogunk! –
utasította Dex, mire már Cooper is felkapta a fejét.
- Na, végre!
Valami okos ötlet.
- Hova mennénk? –
hezitált a bátyám, akit a jelek szerint továbbra is vonzott a „keressük meg
Taliát” délutáni program.
- Sztriptíz bárba
– vágta rá azonnal Cooper vigyorogva, mire oldalba vágtam a könyökömmel.
- Biztos, hogy
nem! – jelentettem ki, ő pedig csalódottan bámult vissza
rám.
- Az eredeti terv
szerint hova is mentünk volna? – tűnődött Dexter a
távolba meredve.
- Melyik eredeti
terv szerint?
- Tudjátok, mielőtt a hugicánk
meglépett volna – magyarázta Dex.
- Cirkusz.
- Mozi.
- Kajálni.
- Vásárolni –
vágta rá utolsóként Norbi, mire döbbenten bámultunk a telefonra.
- Mi van? Miről beszélsz te?
- Ez teljesen
meghülyült – röhögött Cooper a fejét fogva.
- Mi van veled
Nahuel? Megártott a meleg? – kérdezte kedvesen Dexter.
- Tulajdonképpen
várost nézni indultunk. Hagyományőrzés miatt –
szólaltam meg nagy sokára.
- Azért biztosan
nem megyek vissza, hogy járkáljak a városban, ahol tizenkilenc éve lakom –
jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon
Norbi.
- Ne már! Ez nem
is erről szól, hanem,
hogy együtt vagyunk és… - soroltam, de a bátyám rögtön közbevágott.
- Már nem is
lennénk együtt – célzott Talia magánakciójára. Jesszus, képtelen volt ezen
továbblépni.
- Bocs, Leah! –
vont vállat Dex, ezzel jelezve, hogy ő sincs
annyira benne a dologban. Cooperre rá sem kellett néznem, hogy tudjam mi a
válasza.
Következő rész:
Előző rész:
Dex <3333
VálaszTörlésNa jó, imádom Dexet... Egyre jobban!
VálaszTörlésDe még mindig: I luv Nahuel <3 !!! <3
Örülök, szegény Norbi úgyis kisebb rajongótábornak örvend:)
TörlésDEEEEEX AZ ENYÉÉÉM :OOOO Olyan kis cukiiii <3
VálaszTörlés