- Elég volt, Royce! Mindjárt csengetnek, mennem kell
órára! - jelentette ki Zaylee, majd szavaihoz hűen
elhagyta a terepet, ott hagyva engem egyedül a parkolóban.
- Nocsak, az eltévedt leány visszatért - került elő valahonnan
Wyatt. De jó, alig vártam, hogy ő is tiszta zabos
legyen rám.
- Nem rémlik, hogy eltévedtem - fintorogtam, mert minden
káosz ellenére, ő itt mégiscsak Wyatt volt.
- Persze! - húzta lusta vigyorra a száját, és nem igazán tűnt
mérgesnek. - Szóval, merre jártál?
- Miamiban - feleltem tömören. Csak eljutottunk ide is, az
igazi indok. Wyatt is csak információért jött.
- Úgy értem, hol jártál igazából? - javította ki magát, de
természetesen tovább játszottam az értetlent.
- Komolyan Miamiban voltam. A nagybátyámnál, Jacknél -
magyaráztam, mintha Wyatt valóban erre lett volna kíváncsi.
- És mi okból mentél oda? - Na, végre egyenesen érdeklődött.
- Kellett egy kis szünet - fogalmaztam meg finoman az
indokaimat, de tudtam, nem hagyja majd ennyiben.
- Szünet - ismételte elmerengve. - Miben kellett neked ez a
szünet?
Már majdnem elmondtam neki, mert úgy éreztem, meghallgatna
és megértene, de aztán megjelent mögötte Keaton. Bizony, Keaton Enoch. Az a
Keaton Enoch, aki két hete megígérte, hogy nem hagy majd el. Az a Keaton Enoch,
aki ezután megcsókolt, majd jól ott hagyott.
- Sziasztok! - sétált el mellettünk, gyakorlatilag egy fél
pillanat erejéig ránk nézett, de meg sem állt.
- Szasz, Keat! - intett neki Wyatt, de tekintete továbbra is
rám tapadt. - Szóval Royce?
Nyilván ezek után elment a kedvem, hogy bármit is megosszak
vele, így csak megvontam a vállam.
- Semmi, teljességgel mindegy - távoztam ugyanúgy, ahogyan
pár perccel ezelőtt Zay.
Sajnos az első óra matek, tehát
amellé a Keaton Enoch mellé kellett ülnöm, aki... Nos, mindenki tudja, mit
tett a galád.
Besétáltam a terembe, ahol Arlo és Arian azonnal lerohant.
- Szia, Royce! - köszöntek egyszerre, tökéletes összhangban.
- Sziasztok!
- Hogy telt a szüneted? - érdeklődött
Arian kedvesen, nyilván nekik annyira nem fájt, hogy leléptem.
- Remekül, köszi. A nagybátyámnál töltöttem két
hetet - meséltem, és mindvégig magamon érzem Keaton tekintetét, mely szinte lyukat
égetett a hátamba.
- Klasszul hangzik! - lelkesedett Arlo.
- És ti mi jót csináltok? - kérdeztem, mert most rajtam volt
a sor.
- Tudod, a csapat tagjainak nem nagyon szabad négy napnál
többet távol tölteni. Azt is csak Karácsony közvetlen környékén - magyarázta
csalódottan Arian.
- Ugyan miért? - ráncoltam a homlokom értetlenül.
- A téli szünet is tele van edzésekkel. Ez az utolsó évünk,
most kell lenyűgözni az egyetemeket - folytatta az informálásomat Arlo. Ah,
már mindent értek!
- Minden világos - mondtam, aztán becsöngettek, és a
helyemre sétáltam.
Következő rész:
Best <33 nagyon jól írsz
VálaszTörlésSzupiii
VálaszTörlésSzupiii
VálaszTörlésMikor lesz folytats?
VálaszTörlésOlyan jo olvasni ahogy irsz teljesen aterzem..meg is konyeztem ����