- Wáááá! –
rontott ki sikítva a barlang kijáratán Wyatt.
- Ne hagyj itt! –
vágtatott utána hasonlóan rémülten Zay, mi pedig megrökönyödve figyeltük a
jelenetet.
- Ez nagyon állat
volt – érkezett meg hozzánk Wy.
- Még én is
élveztem – jelentette ki büszkén Zay, mire sokatmondó pillantást vetettem
Keatonre.
- Látod, tuti
rossz helyen mentünk – ingattam a fejemet szemrehányóan.
- Mikor jöttetek
ki? – érdeklődött Zaylee.
- Kábé öt perce –
felelte Keat a korlátnak támaszkodva.
- Gondolom, ti
szívtelenek, az érdektelenségetek ijeszgette bent a bohócokat – röhögte el
magát Wyatt.
- Mondanám, hogy
ez nem igaz, de… - tártam szét a kezem tehetetlenül.
- Hé, Keat.
Láttam idefele egy jó kis lövöldözős standot. Megyünk? – invitálta barátját Wyatt.
- Akkor mi meg
Royce-szal megnézzük a mesetavat – mondta Zay fellelkesülve vagy a program
miatt, vagy mert végre megszabadulhatott Wyattől.
Keaton egy szó
nélkül megfordult, és elindult, Wy pedig ránk kacsintott, majd követte a
sötétség hercegét.
- Merre van a tó?
– néztem körbe kíváncsian.
- Erre – ragadott
meg Zay, majd maga után vonszolt.
- Mi a helyzet? Jó
volt a rettegés barlangja? – faggattam vigyorogva a barátnőmet.
- Meg kell, hogy
mondjam, Wyatt egészen szórakoztató volt – vallotta be Zaylee.
- Mert sikoltozva
rohangált fel-alá? – mosolyodtam el jól mulatva.
- Főként – bólintott Zay beállva a mesetó bejárata előtti sorba.
- És még?
- Nézd, Royce.
Wyatt valamikor a legjobb barátom volt.
- Tudom.
- És bár ez
nehezen hihető, nekem igenis hiányzott – tette hozzá komoly fejjel.
- Megpróbálom
elhinni – próbáltam visszafojtani a kitörőben lévő nevetésemet.
- Tudod… -
fordult felém egész testével, majd mélyen a szemembe nézett. – Hatalmas szíve
van.
- Ezt én is
megtapasztaltam – bólintottam komolyra váltva.
- Ő mindig maga elé helyezi a barátait, azokat, akik fontosak neki – magyarázta Zay. Időközben beültünk az édes kis csónakba, és elindultunk a mesefolyón. Vagy tavon, vagy min.
- Igen.
- Fantasztikus
volt egy ilyen baráttal felnőni.
- Ezt teljesen
megértem. De akkor miért kellett tönkretenned ezt? – szaladt ki a számon, mert
már az első pillanattól kezdve nem hittem el ezt a „Wyatt népszerű lett, és én ebből nem kértem”
kifogást.
- Nem akartam
akadály lenni az életében – hajtotta le szomorúan a fejét Zay.
- Akadály? –
kérdeztem vissza csodálkozva.
- Nem szerettem
volna, ha mindig csak velem foglalkozik, emiatt pedig elveszíti a népszerűségét vagy ilyesmi.
- Már megbocsáts,
de ez hülyeség – csóváltam a fejemet. – Ezt joga lett volna neki eldönteni.
Elég okos fiú ahhoz, hogy megfelelően tudjon mérlegelni. Mi az igazi oka, Zay?
- Féltem –
sóhajtott egy hatalmasat.
- Mitől? – érdeklődtem, holott
majdnem biztos voltam benne, hogy tudom a választ.
- Hogy előbb vagy utóbb, de elhagy
majd.
- Nem voltál
valami bizakodó – húztam el a számat.
- Most sem vagyok
– vágta rá, mire elgondolkodva masszíroztam a homlokom.
- De élvezed,
hogy megint jóban vagytok, nem igaz? Wyatt nagyon igyekszik, ugye észrevetted?
– kérdeztem, pedig annyira nem akartam egy mondatnyit sem beleavatkozni.
- Igen.
- Tény, hogy nem
ismerem olyan régóta Wyattet, mint te, de abban biztos vagyok, hogy egy minutum
erejéig sem jutott eszembe soha, hogy valaha is cserben fog hagyni – vallottam
be őszintén.
- Mert nem is
fog. Nagyon szeret téged – mosolyodott el Zay.
- Most
mondhatnám, hogy akkor képzeld el, téged mennyire szeret, de úgyis lenne ellene
kifogásod – fintorogtam, mire Zay szívből felnevetett.
- Tényleg lenne –
értett egyet, és annyiban is hagytuk ezt a dolgot.
- Mi van a
kezedben, ketteske? – vizslattam az óriási mackót, ami kis híján eltakarta
Keatont.
- Ez egy
plüssmedve – közölte, mintha amúgy nem lett volna teljesen egyértelmű.
- Nagyon jól
mutattok együtt – röhögtem jóízűen, Keaton válságos helyzetén.
- Neked miért
nincs macid? – fordult Zay Wyatthez, aki csalódottan hajtotta le a fejét, de
nem válaszolt.
- Úgy fest, Wyatt
nem tud lőni – vigyorogtam, majd ismét Keatonhöz
fordultam. – Lőhetek egy fotót? Annyira édesek
vagytok együtt! – kaptam elő a telefonom, és mielőtt még ellenkezni tudott volna, fürgén lefényképeztem.
- Az a helyzet,
hercegnő, – húzta lassan, ragadozó mosolyra száját Keaton – hogy ezt neked
nyertem – jelentette ki, majd se szó, se beszéd a kezembe nyomta a macit, és
odébbállt.
Nevetve próbáltam
levegőtért kapkodni az
gigantikus maci ölelésében, mígnem Zay megfogta az egyik kezét, és ketten
vittük tovább a plüsst.
Megfordult a
fejemben, hogy lepasszolom a legközelebb szembejövő kislánynak, de aztán úgy döntöttem, jobb lesz,
ha félretesszük Kylienak.
(sokkal, de sokkal nagyobb, egy emberméretű macit tessék elképzelni!)
Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2017/03/varatlan42.html
Előző rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/11/varatlan40.html
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2017/03/varatlan42.html
Előző rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2016/11/varatlan40.html
Kövi resz?
VálaszTörlés