- Meddig tervezted még, hogy itt
kuksolsz a mosdóban? – érdeklődik egy idő után Heath.
- Nem tudom. Azt semmiképp nem
terveztem, hogy társaságom is lesz – felelem.
Továbbra is a lehajtott fedelű WC-én trónolok, felhúzott lábakkal,
míg Heath a fülke oldalának vetve hátát, a földön ül. Egyik lábát lazán
felhúzva, fél kezével rajta támaszkodva, míg másik lába kinyújtva fekszik a
talajon.
- Értem. Tudod, már becsöngettek –
tájékoztat.
- Komolyan? Te jó ég! Menj, órára! –
gyakorlatilag utasítgatom, de a legkevésbé sem szeretném, hogy miattam kerüljön
bajba.
- Szerintem Mr. Stocks elfogad egy
igazolást Sky Wondervoodtól – kacsint rám huncutul, mire félrebillentett
fejjel, összehúzott szemekkel bámulok rá.
- Biztos, hogy nem írom alá az
igazolásod – jelnetem ki, mire felnevet.
- Nem hinném, hogy ez igazságos lépés
volna a részedről
– ingatja a fejét, komoly arcot öltve.
- Már hogy ne volna az?
- Miattad hiányzom.
- Én nem kértelek, hogy maradj itt –
csúszik ki a számon, de szerencsére nem érti féltre. Nem veszi rossz néven.
- Tudom - von vállat lazán, és minden
vágyam, hogy rákérdezzek, miért van még itt. Velem. Ehelyett inkább elviccelem
a dolgot.
- Bizonyára csak lógni akarsz. Milyen
órád lenne?
- Ének - kacsint rám magabiztosan. - És
óránk - javít ki, mire felszalad a szemöldököm.
- Tudtommal nem járunk egy osztályba.
- Nem is - ingatja a fejét. - Én
feletted járok. Mármint...
- Mármint végzős vagy?
- Igen.
- Akkor miért van együtt az óra? Egyáltalán
miért van még éneked?
- Egy ilyen kevésbé hasznos órán
nyugodtan összevonják az osztályokat - magyarázza.
- De miért nem évfolyam szinten?
- Passz.
- Ez gáz.
- Az.
- Nem. Úgy értem, pont énekről hiányzom - fogalmazom át
a mondanivalómat.
- Inkább nagyképűségnek tűnhet.
- Én is ettől félek. Na, menjünk!
- parancsolok neki megint. Fenébe!
- Ne már! - tápászkodik fel, majd
kitárja előttem
a WC ajtaját.
- Talán nem tudsz énekelni? Erre fel a
nagy felhajtás?
- Erről szó sincs - ellenkezik azonnal, hangja
valóban arról árulkodik, hogy neki, - velem ellentétben - nincs félni valója.
- Hol a terem? - érdeklődöm, mert bár határozottan
haladok előre,
fogalmam sincs, pontosan hova is tartok.
- Erre - tol meg finoman hátulról, a
folyosón jobbra irányítva.
Amint belépünk a terembe, az egész társaság
elnémul, és mind ránk bámul.
- Elnézést a késésért, Mrs. Stocks! -
ragadja meg azonnal a lehetőséget Heath. - Az a helyzet, hogy Skynak
nem volt könyve, az udvaron találtam
rá
kóvályogva,
mert még
a termet sem találta.
Meg sem lep, mennyire hitelesen hazudik,
mosolya a tanárnőt
is elvarázsolja,
szavai teljesen igazzá válnak.
- És sikerült legalább? - szedi össze
magát Mrs. Stocks.
- Természetesen. Itt a könyv, és amint
látja, mi is - nyom a kezembe valahonnan egy ének könyvet, én meg csak
bólogatok.
- Rendben. Foglaljanak helyet - mutat két
üres székre a tanárnő,
én
pedig boldogan engedelmeskedem, örvendezve, hogy nem kell valami magán
számot
előadnom.
- Heath! - pisszeg egy fiú balról, gondolom,
osztálytársak lehetnek.
- Zach! - öklöznek össze a fiúk. - Mi a
helyzet?
- Hol voltál?
- Hallottad - biccent Heath a korábbi
tartózkodásunk helye felé.
- Te sosem ott vagy, ahol mondod -
vigyorog Zach, bizonyára jól ismerve Heathet.
- És sosem mondom el, mit is csináltam
igazából - fejezi be a gondolatmenetet Heath, célozva arra, ezúttal sem fogja.
Én ennen jelen esetben még örülök is. - Amúgy, Sky, ő a haverom, Zach.
- Zach Mitchell - nyújtja a kezét a
fiú, és kezet fogunk.
- Sky Wondervood.
- Igen, hallottam már rólad - vigyorog
Zach, mire én is elmosolyodom. - Voltam a koncerteden is.
- Komolyan? - csillan fel a szemem.
- Persze, fantasztikus vagy - dicsér,
én pedig egy csöppet elpirulok.
- Na, Zachari! Neki nem udvarolunk -
szól közbe Heath, mire mindketten felnevetünk.
- Ilyet sem hallottam még - ingatja a
fejét Zach, majd ismét előre
fordul.
Következő rész:
Előző rész:
Best writer is Kollár Betti! ❤
VálaszTörlésBest reader is Csenge! <3
TörlésElolvadok <3
VálaszTörlésjaj de örülök neki!:3
Törlés