- Unatkozom - mondta a szünetben Keaton a tollát
kattogtatva.
- Te ilyet is tudsz? – tettettem egy totálisan ledöbbent
fejet, mire vágott egy pofát.
- Igen, ilyet is tudok - utánozta a hanglejtésemet, megjegyzem,
meglehetősen bénán.
- Nem is így beszélek! - háborodtam fel azonnal, mire
gonoszul elvigyorodott.
- Süket vagy, vagy mi van? Nem hallod magad? Tökéletesen
csináltam - húzta fel nagyképűen az orrát, mire felröhögtem.
- Ha látnád magad ilyenkor - intettem az arca felé nevetve.
- Bizonyára elkápráztatna a külsőm
látványa - adta meg a helytelen választ beképzelten.
- Aha. Hát vagy nem - nevettem újra fel, miközben
megérkezett az asztalunkhoz Wyatt és Zaylee.
- Mi a helyzet? - pattant fel a padra Wy, testével felém
fordult.
- Keat unatkozik - tájékoztattam az eseményekről.
- Na, ne! Keaton Enoch? Unatkozik? - esett le Zay álla,
tetszett, hogy hasonlóan túlzásokba esve reagált, mint ahogyan korábban én
tettem.
- Árulkodós - duzzogott Keaton, és itt már komolyan meglepődtem,
hogy ilyenre is képes.
- Keat szokott unatkozni - mondta Wyatt, lábait összefonva.
Tény, hogy elég hülyén nézett ki ebben a pózban.
- Sőt egész gyakran csinálja - csatlakozott a beszélgetésnek nem
annyira mondható eszmecseréhez Arlo.
- Ja, mikor untatja e világ halandó, alsóbbrendű embereinek
viselkedése - informált minket Arian.
- Ez így logikus. Nem is vártam volna mást - ingattam a
fejem sokatmondóan.
- Na, kösz - szájalt vissza azonnal Keat, mintha nem lett
volna tisztában azzal, milyen is ő valójában.
- Ne legyél már ennyire gyerekes - intette le Zay, mire
Keaton ismét pofákat vág.
- Nem vagyok az - hőbörgött mérgesen, de már
nem igazán foglalkozott vele senki.
Valószínűleg nem is ő volt itt. Ez nem
lehetett Keaton Enoch. Valami fura klón, aki elfelejtette, hogy a sikeres
utánzás elengedhetetlen velejárója az arrogancia és az irónia.
- Üdvözlet nektek, átlagos emberek gyülekezete - jelent meg
a padunknál Seraphina, kedvesen köszöntve társaságunkat.
- Seraph! - pattant le a padról Wyatt, nyomva egy puszit a
lány arcára.
- Fúj! Ti jártok? - kérdezte undorodva Zay, a párocskát
bámulva.
- Mi? Nem, dehogy - mentegetőzött azonnal Wyatt, ami
lássuk be, kissé furán jött ki.
Seraphina elborzadt arccal állt mellette, hiszen gyakorlatilag
a srác azonnal letagadta és amolyan "ez sosem fog összejönni" fejeket
vágott. Ez azért is kellemetlen, mert Seraph mindeddig bizonyára pont ennek az
ellentétére játszott. Plusz, jogosan merült fel a kérdés, Wyatt miért is
tiltakozott ennyire hevesen.
- Na, jó skacok! - szólaltam fel. Itt az idő,
hogy Royce Princeton a maga áldott zsenialitásával helyre pofozza a
dolgokat. - Üdvözlésképp szokás puszilgatni egymás édes orcácskáját.
- Fú, hercegnő! Te miket nem mondasz -
találta meg végre elveszett egyéniségét Keaton, jól beszólva nekem.
- Hagyjál már békén! Meg se próbálod oldani a szitut –
vágtam pofákat, mire egyetértően bólogatott.
- Nem igaz - jelentette ki flegmán.
- Persze - hagytam rá szórakozottan, Wyattet és a két lányt
figyelve.
- Ne hagyd már így rám - akadt fel ismét Keaton, átesve egy
újabb hirtelen személyiség hasadáson.
- Ki vagy te? - bámult rá egyszerre mindenki.
Következő rész:
Előző rész:
Ijjjj nagyon jó lett! Hamar folytasd!
VálaszTörlésKöszi szépen!!:)
TörlésGyors folytiiiiit😱😱😱😱
VálaszTörlésHamarosan!:) Mondjuk holnap ;)
TörlésHííííííííííííí, de imáádoooom *-* <3
VálaszTörlésKösziii <333
Törlés