-
Mikor is van a VOLT? – kapargatta szórakozottan az asztalt Coop.
-
Két nap múlva – felelte Norbi jókedvűen.
-
Hogy mi van?
-
Te teljesen megőrültél?
-
Úgy tesztek, mintha csak most őrült
volna meg –
dünnyögtem.
-
Könnyen beszélsz, nem neked vett bérletet – forgatta a szemeit Coop.
-
Azt hittem, örülni fogsz – szomorodott el Norbi, úgy festett, mint egy
kölyökkutya, mikor lesunyja a füleit, miután rosszat tett.
-
Ne haragudj, haver. Csak most nem vágytam erre a felhajtásra – vallotta be
Cooper.
-
Coop, te mindig felhajtásra vágysz – jegyeztem meg.
-
De nem most.
-
Egy héttel ezelőtt
még
menni akartál
–
emlékeztette
bátyját
Dex.
-
Tudom, és sajnálom. De ki gondolta volna, hogy ez a dinka megveszi előre a jegyeket?
-
Hé! – szúrta közbe Norbi felháborodottan.
-
Igaza van – intette csendre Talia.
-
Csak jót akartam – ismételte magát századszorra Norbi.
-
Jól van, még nincs semmi veszve. Kitalálunk valamit – gondolkodott Dex a lehetőségeinken.
-
Akkor van három bérletünk és három napijegyünk?
-
Igen.
-
Én megveszem a bérletetek – szólalt meg mögülünk Tammara, mire ijedten kaptam
hátra a fejem.
-
Te mióta is állsz ott?
-
Mit számít az, ha kiment minket? – pattant fel azonnal Norbi, de Talia
ugyanazzal a mozdulattal visszanyomta őt a székre.
-
Minek kellene neked a bérlet? – húzta össze a szemeit.
-
El akarok menni a fesztiválra.
-
Mi van? Ez még meglepőbb,
minthogy Coop nem akar.
-
Miért is ilyen meglepő?
–
húzta
fel az orrát
a lány
kérdően.
-
Mert kocka vagy – vont vállat Coop. – Stréber.
-
Cooper! – vágtam hátba.
-
Most meg mi van? Nem lehetek őszinte?
-
Mi stréberek is képesek vagyunk szórakozni – felelte Tammara sértetten.
-
Aha, tudjuk. Szoktuk látni, mikor Seth hobbiból egyenleteket oldd meg -
röhögött Coop jóízűen.
Úgy
tűnt,
nem különösebben
rajong a megmentőnkért.
-
Ne is foglalkozz vele, Tam – állt fel Talia, és arrébb tolta a lányt. – Tényleg
el akarsz menni?
-
Igen, ott lesz a kedvenc együttesem – suttogta Tammara bizalmasan, de még így
is jól kivehetően
hallottam minden szavát.
-
Komolyan ismer olyan fellépőt,
aki ott lesz a VOLT-on? – ámuldozott Coop.
-
Állj már le. Mi bajod van? – vontam fel a szemöldököm felé fordulva.
-
Az ég világon semmi – vont vállat.
-
Akkor miért vagy ilyen bunkó?
-
Leah, igazán megtanulhattad volna már, hogy én mindig bunkó vagyok – eresztett
meg egy laza felmosolyt felém.
-
A te bunkóságodnak is vannak határai. Te amolyan viccelődő bunkó
típus
vagy –
merengtem.
-
Az meg milyen?
-
Érezteted az emberrel, hogy beszólsz, de viccesre alakítod, így valójában nem
sértesz me senkit – magyaráztam az évek alatt elsajátított Coopságot.
-
Tehát valójában kedves vagyok?
-
Ezt nem mondtam.
-
Ugyan, Leah – ölelte egy fél karjával a nyakamat.
-
Valami bajod van Tammarával?
-
Nem különösebben kedvelem – közölte Coop, pedig ez nála nagy ritkaság volt. Az a
fajta embernek számított, arra is kedvesen mosolyog, akit utál.
-
Miért nem?
-
Szakított Seth-tel, emlékszel?
-
És?
-
Most meg megint itt van.
-
Ennyi?
-
Valami szarság miatt szakítani. Sőt, egész pontosan, azért
szakítani,
mert a társad
jobb volt nálad…
Én ezt nem kedvelem, Leah – vallotta be Coop halkan elfordítva a fejét, szája
kis híján a fülemhez ért, míg tekintete az említett személyre tapadt.
-
Szerinted kihasználja vagy ilyesmi? – hüledeztem.
-
Nem tudom, de nem tetszik ez nekem.
-
Csak nem aggódsz Sethért?
-
Tudom, a legtöbb esetben semmi jele nem mutatkozik, de azért testvérek vagyunk.
-
Ez nem válasz.
-
Nem láttad, milyen szomorú volt akkoriban Seth.
-
Hát, nem. És ti eléggé vicces sztoriként adtátok elő ezt az egészet
–
forgattam a szememet. Tipikus Button mentalitás.
-
Mert nem akartuk, hogy Seth esetleg bánkódjon, vagy nem is tudom.
-
Akkor mit szeretnél, érjük el, hogy szakítsanak?
-
Elég, ha csak leleplezzük.
-
Legyen. Van terved?
-
Nekem mindig van – vigyorgott rám elégedetten.
Nagyon tetszik ez a sori folytasd!!!!!!!!!!! <3
VálaszTörlés