2018. június 20., szerda

Páratlan páros, 1.rész

AZ ÚJ DIÁK

- Az óra további részében ismerkedjetek össze - húzta fel sárga hálózsákjának cipzárját Aizawa sensei, majd a tába alatt elhelyezkedve álomba is merült.



- Üdvözöllek a 2-A hőstagozatos osztályban, Aokaen Miyako! - nyargalt mellém IIda Tenya. - Iida Tenya vagyok, az osztályelnök, igazította meg a szemüvegét.
- Miyako-chan! Asui Tsuyu vagyok, hívj Tsuyu-channak - ugrált elém Tsuyu-chan.
- Nem szükséges ám bemutatkoznotok, srácok! - tartottam fel a kezemet mosolyogva. - Mindegyikőtökről tudom, hogy kicsoda.
- Wáó! Király. Akkor tudod, én ki vagyok? - pattant fel Kirisihima.
- Kirishima Eijiro, képesség: keményedés - bólintottam, mire a levegőbe bokszolt.
- Én! Én! Én! - jelentkezett Kaminari.
- Kaminari Denki, elektromosság.
- Engem is, engem is! - csapta össze a kezeit Ashido. 
- Ashido Mina, képesség: sav.
- Hihetetlen vagy! - ragadta meg a kezem boldogan.
- Csak igyekeztem felzárkózni. Végülis egy év lemaradásban vagyok - húztam fel a vállaimat mosolyogva.
- Tényleg, Aokaen-san - szólított meg Midoriya Izuku. - Hogy-hogy most csatlakoztál hozzánk?
- Tavaly is jelentkeztem, ajánlással fel is vettek, de aztán el kellett mennem egy küldetésre - magyaráztam. 
- Ajánlással? Azta! Ki ajánlott? - meresztette a szemét Uraraka Ochaco.
- Edgeshot. Tulajdonképpen, ő a gyámom. 



(Edgeshot - ninja , profi hős, hajlítgatható test, képes papírvékonyságúra elvékonyítani a testét)
- Edgeshot? - ámult el Midoriya.
- Ő a gyámod? Hisz ő is olyan fiatal még! - kapta a szája elé kezét Yaoyorozu Momo.
- Ez egy hosszú és unalmas történet - pillantottam körbe, de a kíváncsi tekintetek arról árulkodtak, hogy érdekli őket az egész. -  Shinya, mármint Edgeshot, 16 évvel ezelőtt egy tisztáson talált rám és magához vett. Ő akkor volt 17 éves, én pedig néhány hónapos. Kereste a szüleimet, de semmi eredménnyel. Csak a keresztnevem volt a pulcsimba hímezve. 
- Akkor az Aokaen...? - pislogott szomorkásan Uraraka Ochaco.
- Ő adta nekem. Az ao, mint kék, a kaen pedig, mint az éj gyermeke.
- Kék? - hümmögött értetlenül Mineta Minoru.
- A képességemből eredően - bólintottam.
- Mi a képességed? - érdeklődött Sero Hanta.
- Tűz - feleltem egyszerűen.
- Tűz? - vakarta meg a fejét elgondolkodva Kirishima. - Hé, Todoroki. Nem lehet, hogy Aokaen-san az elveszett testvéred?
- Nem tudok róla, hogy lenne elveszett testvérem - válaszolta Todoroki Shouto komolyan, a jelek szerint nem igazán értve a viccet.



- Az enyém nem olyan tűz - jegyeztem meg halkan.
- Hát akkor? 
- Milyen? 
- Halljuk, halljuk!
- Mint mondtam, a nevem is jelzi. Kék Tűz. 
- Kék Tűz - ismételte Midoriya elmerengve. - Nagyon ritka, ha jól tudom. Hideg tűz, ami mégis éget és elporlaszt bármit, ha a hordozója úgy kívánja.
- Igen - értettem egyet.
- Oi, oi! - vetette közbe valaki mérgesen. - Miért siklottatok ilyen könnyedén át azon, hogy a kiscsaj küldetésen volt az elmúlt egy évben? Ő miért mehet küldetésre és én miért nem? 
Bakugo. Katsuki.
- Hé, nyugodj le, Bakugo! - támasztotta meg a dühöngő fiú mellkasát Kirishima.
- Ne csináld, Kacchan! - kelt a védelmemre Midoriya is.
- Játsszuk le, tüzike! Ha én nyerek, ezentúl én járok küldetésre helyetted! - magaslott fölém.
- Felőlem lejátszhatjuk, de ettől még nem változik semmi - fontam karba a kezemet. - Kacchan, igaz?
- Ne merészelj így hívni, kékhaj! - förmedt rám. 
Tisztában voltam vele, hogy nem tudnám legyőzni őt. Lehet, hogy előnyös képességgel rendelkezem és jól tudom használni, de mégiscsak lány vagyok, ő pedig - elismerem - erős és tehetséges fiú. Mégsem porlaszthatom el.
- Nyugodj le, Bakugo! - tápászkodott fel Aizawa sensei. - Aokaenre a ritka képessége miatt volt szükség az elmúlt egy évben.
- Akkor miért nem kezdi előről? Járja ki az első osztályt ő is! - hőbörgött tovább Bakugo Katsuki.


- Én is ezen az állásponton voltam, de erről sajnos nem mi döntünk - eresztettem le a kezeimet lemondóan.
- Az igazgatótanács és a tanárok így határoztak. Viszont - húzta össze a szemét Aizawa sensei. - Megküzdhettek, ha akartok. 

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése