- Az óra
további részében ismerkedjetek össze - húzta fel sárga hálózsákjának cipzárját
Aizawa sensei, majd a tába alatt elhelyezkedve álomba is merült.
- Üdvözöllek a 2-A hőstagozatos osztályban, Aokaen Miyako! - nyargalt mellém IIda Tenya. - Iida Tenya vagyok, az osztályelnök, igazította meg a szemüvegét.
-
Miyako-chan! Asui Tsuyu vagyok, hívj Tsuyu-channak - ugrált elém Tsuyu-chan.
- Nem
szükséges ám bemutatkoznotok, srácok! - tartottam fel a kezemet mosolyogva. -
Mindegyikőtökről tudom,
hogy kicsoda.
- Wáó!
Király. Akkor tudod, én ki vagyok? - pattant fel Kirisihima.
-
Kirishima Eijiro, képesség: keményedés - bólintottam, mire a levegőbe bokszolt.
- Én! Én!
Én! - jelentkezett Kaminari.
-
Kaminari Denki, elektromosság.
- Engem
is, engem is! - csapta össze a kezeit Ashido.
- Ashido
Mina, képesség: sav.
-
Hihetetlen vagy! - ragadta meg a kezem boldogan.
- Csak
igyekeztem felzárkózni. Végülis egy év lemaradásban vagyok - húztam fel a
vállaimat mosolyogva.
-
Tényleg, Aokaen-san - szólított meg Midoriya Izuku. - Hogy-hogy most
csatlakoztál hozzánk?
- Tavaly
is jelentkeztem, ajánlással fel is vettek, de aztán el kellett mennem egy
küldetésre - magyaráztam.
-
Ajánlással? Azta! Ki ajánlott? - meresztette a szemét Uraraka Ochaco.
(Edgeshot - ninja , profi hős, hajlítgatható test, képes papírvékonyságúra elvékonyítani a testét)
-
Edgeshot? - ámult el Midoriya.
- Ő a gyámod? Hisz
ő is olyan fiatal még! - kapta a szája elé kezét Yaoyorozu Momo.
- Ez egy
hosszú és unalmas történet - pillantottam körbe, de a kíváncsi tekintetek arról
árulkodtak, hogy érdekli őket az egész. - Shinya, mármint Edgeshot, 16 évvel ezelőtt egy tisztáson talált rám és magához vett. Ő akkor volt 17 éves, én pedig néhány hónapos.
Kereste a szüleimet,
de semmi eredménnyel.
Csak a keresztnevem volt a pulcsimba hímezve.
- Akkor
az Aokaen...? - pislogott szomorkásan Uraraka Ochaco.
- Ő adta nekem. Az ao,
mint kék, a kaen pedig, mint az éj
gyermeke.
- Kék? -
hümmögött értetlenül Mineta Minoru.
- A
képességemből eredően - bólintottam.
- Mi a
képességed? - érdeklődött Sero Hanta.
- Tűz - feleltem egyszerűen.
- Tűz? - vakarta meg a fejét elgondolkodva Kirishima. - Hé, Todoroki. Nem lehet, hogy Aokaen-san az
elveszett testvéred?
- Nem
tudok róla, hogy lenne elveszett testvérem - válaszolta Todoroki Shouto
komolyan, a jelek szerint nem igazán értve a viccet.
- Az enyém nem olyan tűz - jegyeztem meg halkan.
- Hát
akkor?
-
Milyen?
-
Halljuk, halljuk!
- Mint
mondtam, a nevem is jelzi. Kék Tűz.
- Kék Tűz - ismételte
Midoriya elmerengve. - Nagyon ritka, ha jól tudom.
Hideg tűz, ami mégis éget és elporlaszt bármit, ha a hordozója úgy kívánja.
- Igen -
értettem egyet.
- Oi, oi!
- vetette közbe valaki mérgesen. - Miért siklottatok ilyen könnyedén át azon,
hogy a kiscsaj küldetésen volt az elmúlt egy évben? Ő miért mehet
küldetésre és én miért nem?
Bakugo. Katsuki.
- Hé,
nyugodj le, Bakugo! - támasztotta meg a dühöngő fiú mellkasát Kirishima.
- Ne
csináld, Kacchan! - kelt a védelmemre Midoriya is.
-
Játsszuk le, tüzike! Ha én nyerek, ezentúl én járok küldetésre helyetted! -
magaslott fölém.
- Felőlem lejátszhatjuk,
de ettől még nem változik
semmi - fontam karba a kezemet. - Kacchan, igaz?
- Ne
merészelj így hívni, kékhaj! - förmedt rám.
Tisztában
voltam vele, hogy nem tudnám legyőzni őt. Lehet, hogy előnyös képességgel
rendelkezem és jól tudom használni, de mégiscsak
lány vagyok, ő pedig - elismerem - erős és tehetséges fiú. Mégsem porlaszthatom el.
- Nyugodj le, Bakugo! - tápászkodott fel
Aizawa sensei. - Aokaenre a ritka képessége miatt volt szükség az elmúlt egy
évben.
- Én is ezen az állásponton voltam, de erről sajnos nem mi döntünk -
eresztettem le a kezeimet lemondóan.
- Az
igazgatótanács és a tanárok így határoztak. Viszont - húzta össze a szemét Aizawa sensei. - Megküzdhettek, ha
akartok.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése