Csillaghullás, közös Szilveszter, 1.rész

1. rész

Royce szemszöge

- Hercegnő, emlékeztetnél újra, hova is tartunk és miért? - kérdezte Keaton, a hátsó ülésről, mellőlem.

- Miért engem kérdezel? Wyatt ötlete volt az egész! - tartottam fel a kezem védekezően.

- Engem nem Wyatt beszélt erre rá - nézett mélyen a szemembe, mire egy ici-picit elpirultam. Hát, igen.

Wyatt felvetette, hogy van valami haverja tőlünk nem messze, aki bulit csap szilveszterkor és hogy igazán kimozdulhatnánk és elmehetnénk. Én persze szívesen benne voltam a dologban, Keat viszont annál kevésbé.

- Az szerintem semmi, hogy te itt vagy - tereltem inkább a témát. - Nem tudom megérteni, Zayleet hogy sikerült erre rávenni.

- Nem akartam egyedül maradni - fonta össze a karjait mellkasa előtt Zay.

- Még szép, hogy nem - értettem egyet bólogatva.

- Mi pedig mind azt szerettük volna, hogy velünk legyél - tette hozzá Wyatt a volán mögül.

- És még elöl is ülhetsz - egészítettem ki nevetve

Nagyjából egy órányi autókázás után megérkeztünk a buli helyszínére, Wyatt leparkolta a kocsit nem sokkal a minket megvendégelő ház előtt.

- Mi terv? Itt alszunk vagy valaki nem iszik és hazavezet? - érdeklődött Wyatt, miközben kiszálltunk a kocsiból.

- Úgy érzem, ebben a kérdésben egyértelműen benne volt, hogy az a valaki nem te leszel - löktem meg a vállát szórakozottan.

- Én biztos nem alszom itt - jelentette ki Zay ellentmondást nem tűrő hangon.

- Ezt azért én is ki tudnám hagyni - értettem egyet.

- Akkor ki akar vezetni?

- Én nem is tudok - szállt ki a körből Zay.

- Na, mi legyen? Ki kő-papír-ollózzuk? - néztem a fiúkra jókedvűen. - Nekem mindegy, én nem ragaszkodom az iváshoz.

- Én sem.

- Különösebben én sem.

- Szuper, ezt jól megbeszéltük - nevetgéltem. - Szerintem zárjuk ki Wyt, hisz ő vezetett ide is.

- Játsszuk le ketten a dolgot? - szaladt fel Keaton szemöldöke.

- Benne vagyok! - szorítottam ökölbe a kezem és harciasan a levegőbe bokszoltam.

- Szeretnél inni? - kérdezte, miközben megindultunk a ház irányába. Wy meg Zay mentek elől, mi meg kicsit lemaradva mögöttük haladtunk.

- Nekem mindegy. Te szeretnél?

- Mint mondtam, nem különösebben - vonta meg a vállát.

- Az önzetlenségünk lesz a végünk - forgattam a szemem mosolyogva.

- Azt mondod?

- Akkor egyikőnk se iszik? Aztán lesz, ami lesz - vontam meg a vállam.

- Jól van - egyezett bele, majd tenyerét a derekamra simítva betolt maga előtt a bejáraton.

Fél óra elteltével megismertünk mindenkit, aki csak bent tartózkodott, kivéve a házigazdát és a barátait, merthogy ők eltűntek valahova. Vicces. Először arra gondoltam, micsoda felelőtlenség magára hagyni a saját házadat, aztán eszembe jutott, hogy Wyatt is ezt tette a múltkor, csak ő ránk bízta a kócerájt.

- Sziasztok! Mit adhatok? - sürgött-forgott egy nálunk idősebbnek tűnő tetkós srác a konyhapult mögött.

- Te vagy a pultos? - húztam össze a szemem nevetve.

- Ez csak önkéntes munka - vonta meg a vállát.

- Ezért jársz bulikba? Hogy önszántadból dolgozz? - érdeklődött Wyatt is.

- Inkább ezért hívnak meg - kacsintott rám a fiú, mire felnevettem.

Végül mind a négyen kértünk valamit inni, a fiú meg fürgén kiszolgált minket, így tovább álltunk, egyenesen a nappali irányába.

- Sziasztok! Mi még nem találkoztunk - lépett elénk két lány és egy fiú.

- Lola vagyok, ő pedig a legjobb barátnőm, Jenny. Ez a jól fésült srác meg a féltesóm, és a legjobb barátnőm fiúja, Louis - zavarta le a bemutatkozós dolgot Lola, mire mi is elhadartuk a neveinket.

- Nem tudjátok véletlen, merre van a házigazda? - kérdezte Jenny körbepillantva.

- Nem, mi se találkoztunk vele - feleltem. - Ti közelről ismeritek?

- Csak Louis.

- Tulajdonképpen én csak a házigazda egy barátját ismerem. Ő hívott meg minket. Még általános óta tartjuk a kapcsolatot, de csak időnként - magyarázta a srác.

- Veletek mi a helyzet?

- Én se buli tulajdonosának hívására jöttem - csatlakozott a beszélgetéshez Wyatt.

Louis hátulról átölelte Jenny derekát, állát a lány vállára támasztva. Alig észrevehetően Keatonre pillantottam, aki persze ezt azonnal kiszúrta és lenézett rám, majd szelíden megsimogatta a hajam.

- Valahogy az az érzésem, hogy ez a buli hamar el fog szabadulni - ingatta a fejét Lola, bár ő tipikusan olyannak tűnt, akit ez egyáltalán nem izgat majd, sőt, még élvezni is fogja a dolgot. Ellenben velünk, akik túl visszafogottak és nyugdíjas stílusúak voltunk ehhez.

- Úgy tűnik, sok ismerősük van, az biztos.

- Idecsődítettek mindenkit - értettem egyet szórakozottan.

- Megyek, szerzek egy italt - közölte Lola.

- Van pultos is. Oltári menőn dobálja az italokat - szóltam utána, mire csillogó szemmel fordult vissza.

- Alig várom.

Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2018/01/csillaghullas-kozos-szilveszter-2resz.html

Nagyon Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!!