Hóesés

2017. december 16., szombat

Töréspontok, 1.rész (EXO ff)


Baekhyun és még néhány EXO tag lesétált a színpadról és nekilátott a rajongók és a színpad közötti két méter széles sávban sétálgatni, miközben az utolsó dalukat, a Luckyt énekelték. Olyan tömegnyomor alakult ki hirtelen, hogy azt hittem, ott helyben összenyomnak és meghalok. Egy EXO koncerten fogok elhalálozni. A halálom oka pedig Baekhyun közelsége, ami a rajongók őrületét előidézve halálra préseltek egy másik szerencsétlen fant. Jómagamat.
Épp ezen filóztam, mikor Baekhyun nem sokkal előttem megbotlott és elejtette a mikrofonját, ami felém gurulva megállt a kordon másik oldalán. Sietve lehajoltam és átdugtam az elválasztó kerítés rácsai között a kezem és megragadtam a mikrofont. Épp felállni készültem, mikor Baekhyun közelebb lépett, ami a mögöttem sorakozó fanokat feltüzelte és folyamatosan lökdöstek hátulról. Az elválasztó kerítés nagyjából a derekamig ért, így nem húztam ki a rácsok közül a kezem, hanem továbbra is ott tartva, Baekhyun kezébe nyomtam a mikrofont. A következő pillanatok kicsit összemosódtak, a fanok még vadabb lökdösődésbe kezdtek, engem nekicsapva a kerítésnek. A kezem a rácsok közé szorult, és bár nem hallottam a nagy hangzavarban, éreztem a reccsenést. A csuklómnak annyi volt. Szinte könnybe lábadt a szemem a fájdalomtól, és minden erőmmel azon voltam, hogy végre kiszabadítsam sajgó kezemet. Fogalmam sincs, hogyan, de sikerült. Jobb tenyerembe helyeztem óvatosan a valószínűleg törött bal csuklómat és mélyeket lélegezve gondolkodtam, hogyan is tovább. Iszonyatosan fájt.
Tekintetem a még mindig előttem álló Baekhyunra tévedt, aki először az arcomra, aztán a csuklómra nézett. Aztán áthajolt a kordonon, megragadta az egészséges könyökömet, a nyaka köré vonta a karom, kezét a derekam köré fonta és nemes egyszerűséggel átemelt a kerítésen. Az ölébe trónolva az jutott eszembe, hogy nem nyomtak halálra, de tuti, hogy a fanok megkeresnek és kinyírnak ezért. Az eredmény ugyanaz. Ez a koncert mindennek a vége. Baekyun nem szólt semmit csak odavitt az egyik biztonsági őrhöz és gyakorlatilag a kezébe nyomott, aki kissé meglepetten tartott ezekután a karjaiba. Bakehyun mondott neki valamit, amit alig hallottam, de annyit kivettem, hogy arra utasította a biztonsági őrt, hogy vigyen innen valahova. Meg még valami. Így hát megindultunk. Illetve én nem. Én csak csüngtem a vadidegen, öltönyös pasas karjaiban. 



Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2017/12/torespontok-2resz.html

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése