Töréspontok, 7.rész

A röntgen hamar elkészült, de az eredményre is várni kellett. 

- Írtál már Baek-Hyunnak? - érdeklődött a felettem álló biztonsági őr.  

- Még nem - vontam vállat hanyagul, ő pedig csendben tudomásul vette. 

A röntgen eredménye után - ami egyértelmű törést jelzett - várnunk kellett, hogy Park doktor szabaddá tegye magát és begipszelje a csuklóm.

- Írtál már Baek-Hyunnak? 

- Komolyan kérdezgetni fogja? - néztem fel rá hitetlenkedve.

- Írt vagy nem? 

- Nem - vallottam be. 

- Akkor a válaszom igen. 

- Jó - legyintettem, mint akit nem izgat. Nem akartam írni Baeknek. Ez az egész túl abszurd volt. A kedvessége jól esett, de tudtam, hogy nem tarthat örökké. Nem voltam más, mint a többiek. Ő viszont igen. Különleges. És sosem lenne ideje rám. Ez egy szép álom volt, amiért hálás voltam, de véget ért. 

Nem sokkal ezután Park doktor behívott és alaposan begipszelte a kezem, mindenféle tanáccsal és utasítással látott el, majd utunkra bocsátott. 

A kórházból kilépve szóra nyitottam a szám, de Byung-Soo megelőzött. 

- Eszedbe se jusson. Hazaviszlek - tárta ki előttem a fekete kocsi ajtaját, én pedig beletörődve beültem. Mi értelme lett volna vitatkozni? Amúgy is fáradt voltam. 

- Írt már Baek-Hyunnak? - pillantott rám a visszapillantó tükrön keresztül. 

- Írtam - hazudtam fapofával. 

- Remélem nem gondolod komolyan, hogy egy testőrnek akarsz hazudni. 

- Egy próbát azért megért - kacsintottam rá játékosan, ő pedig alig észrevehetően a szemét forgatta. 

Ekkor megrezdült a kezemben tartott telefonom. 

Baekhyun üzenete: Még mindig nem kerültél sorra? 

Következő rész:
http://csillagokhullas.blogspot.hu/2017/12/torespontok-8resz.html?m=1
Előző rész:

http://csillagokhullas.blogspot.hu/2017/12/torespontok-6resz.html