2018. február 17., szombat

Felejtheteten nyár, 58.rész

- Nem hagyhatom, hogy egyedül aludj - rontott be a szobámba Cooper hajnaltájt, nem sokkal azután, hogy lefeküdtünk.
- Mi van? - rökönyödtem meg egy cseppet.
- Mi van, ha elrabolnak? Vagy, ami még rosszabb... Lefotóznak, miközben alszol - kapta a szája elé a kezét ijedten.
- Tulajdonképpen ez, hogy jött most rád? - húztam össze a szemem, felülve az ágyamban.
- Mert egyedül vagy a szobában!
- Ez többnyire így van - bólintottam.
- Nem, mert Talia itt szokott aludni. Máris ketten vagytok egy ellen.
- Mármint mi ketten ellened? - próbáltam értelmezni a helyzetet.
- Dehogy! Ti ketten a betörő ellen!
- Ugye tisztában vagy vele, hogy az év másik 9 hónapjában, mikor nem vagytok itt, egyedül alszom ebben a szobában - magyaráztam lassan.
- Azt hittem, Norbival szoktál - dobta le magát a kanapémra.
- Miért aludnék Norbival?
- Mit tudom én - rántotta meg a vállát, el sem gondolva a lehetséges válaszokon.
- Mit gondolsz, miért van külön szobánk?
- Hogy ha felhoztok egy csajt vagy egy csávót, ne kelljen a másiknak bámulnia - felelte bólintva egy aprót.
- Aha - szaladt fel a szemöldököm. - Ezért.
- Itt alszom - jelentette ki Cooper ellent mondást nem tűrő hangon.
- Otthon meg Taliával szunyálsz?
- Dehogy! Még csak az kéne - hőbörgött Coop, miközben nekiállt megágyazni magának a kanapéágyon, ahol mindeddig Talia trónolt.
- Nem baj, hogy Dexet egyedül hagytad? Mi van, ha elrabolják? Vagy, ami még rosszabb… Lefotózzák, miközben alszik? - utánoztam korábbi szavait.
- Kit izgat? Vigyék csak - legyintett nem is törődve a kérdéseimmel.
- Jó testvér vagy - röhögtem el magamat.
- Köszi, tudom - vigyorgott elégedetten.
- Egyébként mi ez a baromság? Ki akarna lefotózni alvás közben?
- Én simán készítenék rólad egy jó kis fotósorozatot, amíg itt szenderegsz - jelentette ki nagy lazán.
- Kösz, ezekután biztosan nem alszom veled - döntöttem oldalra a fejem, Coopot vizslatva.
- Most mi van?
- Épp az imént vallottad be, hogy perverz módon képeket óhajtasz csinálni rólam alvás közben - vágtam amolyan „te sem gondolhatod komolyan, hogy ezt elnézem neked” fejet.
- Csak vicceltem? - fordult meg lassan, kissé kérdő hangnemet megütve kijelent helyet.
- Ez biztos?
- Jó, na. Kellenek a Leah alszik fotóalbumomba - kacsintott rám huncutul, mire csak a szememet forgattam.
- Te nem vagy százas - nevettem jókedvűen.
- Hát ezzel nem fogok vitatkozni - vonta meg a vállát, majd elterült az elkészült fekhelyen.
- Nem is volna érdemes.
- Beszéltél valamelyikükkel? - érdeklődött Coop. A hátán feküdt, ujjait a tarkója alatt összekulcsolva, a plafont bámulta.
- Mindketten írtak, hogy minden rendben velük - bólintottam, én is hátradőlve és elterpeszkedve az ágyamon.
- Vajon, mit jelent náluk a minden rendben? - sóhajtott Coop szentimentálisan.
- Vagy szeretgetik vagy ölik egymást - biccentettem egyetértve.
- Elég ijesztő, hogy náluk mindkettő egyenlő a minden rendbennel - borzongott meg Cooper.
- Szerintem ijesztőbb lenne, ha nem így lenne - merengtem hangosan.
- Igazad van. Jó éjt, Leah!
- Jó éjt, Cooper!


Előző rész:

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése